A legtöbb anya és egészségügyi szakember tudja, hogy az anya által szedett gyógyszerek megjelenhetnek az anyatejben. Így tehát, senki sem csodálkozik el azon, amikor egy orvos egy rövid körmölés és a recept átnyújtása közben azt is közli, hogy az anyának el kell választania a babáját. Ennek a megoldásnak azonban senki sem örül. A hirtelen elválasztás anya és baba számára egyaránt jelentős egészségi kockázattal és érzelmi stresszel jár együtt. Ha a beteg és orvosa közötti beszélgetés itt végződik, akkor az további nehézségeket von maga után.
„Miért van az, hogy a „többemberes” (nagyigényű) babák mindenből többet igényelnek társaiknál, kivéve az alvást?” - kérdezte egyszer tőlem egy fáradt anyuka. Amíg meg nem született az első „nagyigényű” babánk, addig azt gondoltam, hogy ezek a gyerekek a nap végére kimerülnek és végül valóban több alvásra van szükségük; ha nekik nem is, a szüleiknek azonban bizonyosan. Egy fáradt apuka egyszer azt mondta: „Ha alvásról van szó, én igazán nagyigényű apa vagyok.” Lássuk, miért mások a többemberes babák alvási szokásai!
A nyilvános helyen történő szoptatás gondolata sok embert kínos érzéssel tölt el. Sajnos, ahogy Katie Garnju írja „Attachment Parenting” c. könyvében: „A felmérések feltárták, hogy túl sok asszony érzi kellemetlennek a nyilvános szoptatás gondolatát, és hogy ez a kényelmetlen érzés gyakori oka a szoptatási kapcsolat megszakadásának.”
Kisfiam 3 hónapos volt, amikor náthás lett és nehezen tudott szopni, mert mindig eldugult az orra. Ilyenkor sírni kezdett és abbahagyta a szopást, én pedig próbáltam megnyugtatni és erőltettem, hogy próbálkozzon újra. Féltem, hogy ha nem eszik, fogyni fog, esetleg kiszárad.
Amióta szülői kézikönyvek tolakodtak be a családi hálószobába, szerzők tömegei kínálnak mágikus eszközöket, amelyekkel – ígéretük szerint - a gyerekek rávehetők arra, hogy átaludják az éjszakát és a szülők számára kényelmes ritmus szerint éljenek. Noha a gyerekek rengeteg csodálatos tulajdonsággal rendelkeznek, ez utóbbi nem éppen rájuk jellemző. Óvakodjunk attól, hogy valaki más által kidolgozott edzési módszert alkalmazzunk saját gyermekünk elaltatásához és megjósolható napirendhez igazításához!
Kisfiam „először” 2004. október 10-én jött a világra 3300 grammal. Biztosan elfogult vagyok, de nagyon gyönyörű gyerek. Minden rendben is volt, sokat szopott és jól fejlődött, mígnem a harmadik hónapban két este belázasodtam, s talán ezért is volt, hogy Gergő ebben a hónapban „csak” 40 grammot gyarapodott az előírt 60 gramm helyett. Ezt a gyermekorvos nagyon aggasztónak találta, s tápszert írt fel. Ekkor volt Gergő 4 hónaposan 6400 gramm.
Két éves Zsombor fiam szopizás közben így szólt:
- Nem jön tejecske.
- Akkor gyere át a másik cicire.
- Hála Istennek.