III. Országos konferencia

A szülő gyermek kapcsolat gyökerei mélyen a prenatális életidőre nyúlnak vissza. A magzattal való kapcsolat kialakításában nem csak az anyák, de az apák számára is mérföldkőnek számít a magzatmozgások észlelése. A várandósság előrehaladásával nő a magzat iránt táplált érzelmek intenzitása, a magzatmozgásokkal kapcsolatos tapasztalatok a kötődés erősödését hozzák. A gyermeket váró pár, valamint saját szüleikhez való kötődésük minősége is hatással van arra, hogy mennyire képesek odafordulni gyermekükhöz a várandósság kínálta változások különleges időszakában. 

Az előadás fókuszában az apa-magzat kapcsolat és kötődés kialakulásának folyamata, valamint az ezt bejósló legfontosabb tényezők bemutatása áll egy hazai empirikus vizsgálat eredményeinek tükrében. Az optimális prenatális kötődés, a magzatra való ráhangolódás, a magzat jelzéseinek minél pontosabb értelmezése valójában az újszülöttről való gondoskodás „gyakorlóterepét” kínálja a várandós szülőknek. A várandósság alatt kibontakozott kapcsolódási élmények mentén „előfeszített” szülők könnyeben értik megszülető csecsemőjük jelzéseit, ami jó alapot teremt a gyermek biztonságos kötődésének kialakulásához. Ennek támogatása az egyik legfontosabb befektetés a jövőre nézve nem csak a család, hanem az egész társadalom szempontjából.

Az új szülők a rendelkezésre álló, ámde egymásnak ellentmondó információk rengetegében nehezen értik meg a csecsemő táplálása és alvása közötti kapcsolatot.  Ráadásul sok olyan tanulmány született a csecsemők alvásáról, amelyek nem veszik sem a szoptató anya, sem a csecsemő sajátságos igényeit számításba. Az előadás során a humán csecsemőt más emlősök kicsinyeivel hasonlítjuk össze, majd azt fejtjük ki, hogy a biológiai szükségszerűségek milyen módon vezetnek különböző gondoskodási igényekhez és formákhoz, valamint hogyan tudjuk a szoptatott babák és a szoptató anyák igényeit kielégíteni.  A Durham Szülő-Csecsemő Alvási Laborban folytatott kutatásaink és egyéb „szoptatásbarát” kutatók eredményét felhasználva tekintjük át jelenlegi tudásunkat a csecsemő éjszakai ellátására vonatkozó szülői attitűdökről és gyakorlatokról, valamint a szoptatott csecsemők alvásfejlődéséről.

Az előadásban a szoptatás és az anya-gyermek kötődés kapcsolatát tekintjük át szakirodalmi beszámolók alapján. A feladat nem könnyű, hiszen rendkívül sok féltudományos legenda övezi e két kiemelt anya-gyermek interakció lehetséges összefüggéseit, továbbá nem egységes a témát feldolgozó szakirodalom szóhasználata sem, sok esetben alapvető fogalmak keverednek (pl: bonding-attachment fogalmak). Figyelembe kell vennünk azt is, hogy tudományos szempontok szerint elemezzük két olyan folyamatnak a lehetséges kölcsönhatásait, melyek önmagukban sem – természetüknél fogva – vizsgálhatóak könnyen és megbízhatóan tudományos módszerekkel minden esetben. Kiindulási pontnak a Jansen és kollégái által 2008-ban publikált összefoglaló cikket használjuk, melyben feldolgozásra került az 1985 után angol nyelven megjelent, a kötődés és szoptatás kapcsolatát valamilyen módon vizsgáló publikációk jelentős hányada (Jansen, 2008).  Az összefüggések előtt röviden áttekintjük az alapfogalmakat, a vizsgálni kívánt kölcsönhatások irányait és végül megbeszéljük a szakirodalmi adatokból levonható következtetéseket, ezek lehetséges jelentéseit.

Szoptatás idején a termékenység kérdésköre jellemzően a következő témák kapcsán merül fel:

• Mi a helyzet a szoptatás fogamzásgátló hatásával? Rövid áttekintés a laktációs amenorrhea (LAM) módszerről
• Hogyan lehet szoptatásbarát módon megelőzni a várandósság létrejöttét?

• Hogyan lehet a szoptatási időszak alatt elősegíteni a termékenység visszaállását, ha már tervezzük a kistestvér érkezését?
• Mit tehetünk akkor, ha a tervezettnél vagy a kívánatosnál hamarabb be kell fejezni a szoptatást például lombikprogramban való részvétel miatt? Szükséges-e ez valóban, vagy csak túlbiztosítás?
• Milyen érzelmi és biológiai problémákat vethet fel, ha a szoptatott gyermeket a leendő testvére MIATT választjuk el? Az azonnali elválasztás hátrányai és nehézségei.

A felvetett problémák bemutatása után a lehetséges megoldásokra is szeretnék kitérni, illetve olyan lehetőségeket felvázolni, amelyek lehetővé teszik a szoptatás békés, fokozatos befejezését.

Ezen a szekción megvizsgáljuk, hogy a járványkutatók hogyan tanulmányozták a tisztázatlan csecsemőhalálozást (SIDS-ként ismeretes – Sudden Infant Death Syndrome) és milyen, a baba kockázatát növelő tényezőket azonosítottak. Áttanulmányozzuk a kulcsfontosságú kockázati tényezőket (úgymint a hason alvás) és ezek elkerülésének módjait. Megnézzük, hogy milyen módon jöttek létre a különböző „biztonságos/abb csecsemőalvási” kampányok és a szülők hogyan fogadták ezeket. Példaként az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban használatos biztonságosabb csecsemőalvási kiadványokat mutatunk és a résztvevőket arra bíztatjuk, hogy megvitassák, hogy Magyarországon milyen biztonságosabb alvásra vonatkozó üzenetek juthatnának el a szülőkhöz.

A gyakorlaton körüljárunk néhány tipikus alvásproblémát, amikben a családok az első 2 évben a leggyakrabban kérnek segítséget. Hogyan lehet hatékonyan támogatni a családokat ezekben a kérdésekben? Pontos információ és hatékony kommunikáció a kulcs. Népszerű tévhitek és személyes meggyőződések helyett a legújabb tudományos kutatások a gyerekek alvásfejlődéséről, a bioritmusról és a felnőttek alvás higiéniájáról segítenek megérteni, hogy mi az, ami normális és mi az, ami működik a gyakorlatban, úgy hogy közben az egész család pihentségét fókuszban tartjuk. Különböző családok, különböző igények, különböző megoldások.

A műhelyen megnézzük, hogyan függ össze a közelségre és a távolságra való képesség az anya és a gyermek oldalán, mi a kettejük szükséglete és szerepe ezen a téren a különböző életkorokban, és hogy hogyan kapcsolódik mindez a bizalom, a kontroll és a határtartás kérdéseihez. Áttekintjük, hogy a gyermek önállóságra való törekvéseire, valamint az anyával való érzelmi és fizikai közelségre való igényére az anya miképpen reagálhat, és hogy mindez hogyan befolyásolja a gyermek érzelem- és viselkedésszabályozó képességének fejlődését.

A műhelyen lehetőségünk nyílik megtapasztalni a távolság és közelség szabályozásának finom eszközeit, saját belső megéléseinket a határaink, és ezek megtartására és kifejezésére való képességünk tekintetében. Feltérképezzük hiedelmeinket az anya és gyermeke közötti távolságot és közelséget illetően, és hogy vajon mindezt mi alakítja és befolyásolja bennünk.

A gyakorlat célja, hogy a szoptató anya körüli támogatói hálózaton belül (egészségügyi hálózat, társadalmi támogatás, stb) kifejezetten a családi támogatás szerepére és lehetőségeire koncentráljon. Az anya döntését a szoptatással kapcsolatban (azaz, hogy szoptat-e vagy sem), majd a szoptatás sikerességét és időtartamát nagyban befolyásolja, hogy a közvetlen környezetében élők milyen attitűddel viseltetnek a csecsemő ellátásával és az anya “kötelességeivel” szemben. A szűk családon belül gyakran előfordul, hogy az apuka és a nagyszülők szóban ugyan támogatják a szoptatást, ám nem vagy nem megfelelő módon tehermentesítik az anyát. A családon belüli segítségnyújtás speciális esete, amikor szakmabeli próbál a saját családján belül támogató személlyé válni. Gyakorlati példákon keresztül fogjuk szemlélteni a családon belüli szoptatástámogatás lehetséges módozatait és korlátait

Az előadást követő gyakorlaton konkrét esetek elemzésén keresztül nyerhetünk áttekintést a szopatás és a termékenység témájának komplexitásáról. Szoptatás idején a termékenység kérdésköre jellemzően a következő témák kapcsán merül fel:

• Mi a helyzet a szoptatás fogamzásgátló hatásával? Rövid áttekintés a laktációs amenorrhea (LAM) módszerről
• Hogyan lehet szoptatásbarát módon megelőzni a várandósság létrejöttét?

• Hogyan lehet a szoptatási időszak alatt elősegíteni a termékenység visszaállását, ha már tervezzük a kistestvér érkezését?
• Mit tehetünk akkor, ha a tervezettnél vagy a kívánatosnál hamarabb be kell fejezni a szoptatást például lombikprogramban való részvétel miatt? Szükséges-e ez valóban, vagy csak túlbiztosítás?
• Milyen érzelmi és biológiai problémákat vethet fel, ha a szoptatott gyermeket a leendő testvére MIATT választjuk el? Az azonnali elválasztás hátrányai és nehézségei.