Amikor az újszülött összetéveszti az éjszakát a nappallal

Kevés olyan dolog van, ami jobban próbára tenné a kezdő szülőket, mint félóránként ébredni éjszaka, vagy amikor a baba nem csendesedik el, csak hajnali 5-6 órakor, azután viszont békésen alszik (legfeljebb kisebb megszakításokkal) egészen délig. A lányom, Rachel a születése utáni második napon kezdte ezt el és kitartóan ragaszkodott is hozzá. Amíg a kórházban voltunk, az ottani napirend miatt nem tudtam délelőtt Rachellel aludni. Otthon már senkihez nem kellett alkalmazkodnunk, mégis, mivel anyám meglátogatott az USA-ból, a férjem pedig szabadságot vett ki, és én velük akartam lenni napközben, ezért nem aludtam. Az eredmény - hihetetlen kimerültség! Átolvastam az éjszakai gondoskodásról szóló könyveket, de alig találtam hasznosíthatót. Most, egy évi kísérletezés és további olvasmányok után, adhatok néhány ötletet azoknak, akik tanácstalanok hasonló helyzetben.

Az első kérdés, hogy létezik-e egyáltalán a probléma. A kezdő szülők a barátok és a család, no, meg a gyermekgondozási könyvek alapján - azt hiszik, hogy az első hetekben kisbabájuk éjjel-nappal aludni fog, és este nyolc óra után csak enni kel majd fel. A babák azonban nem olvasták ezeket a könyveket és nem hallották ezeket a történeteket. Gyakran éjfélkor szeretnek lefeküdni és nem este hétkor, ahogy azt a szülő szeretné.

A kisbabák nagyon különbözőek. Egy hónapos korában némelyik csecsemő 19 óránál is többet alszik, míg a másik alig tizenkettőt. Ha a probléma irreális elvárásokból adódik, egyszerűen felül kell azokat vizsgálni. Ezt a helyzetet nyugodt lélekkel elfogadni nehéz feladat.

Baj csak akkor van, ha a baba akkor igényli anyja folyamatos jelenlétét, amikor az általában aludni szokott (A folyamatos jelenlét többet jelent, mint gyakori szoptatást, alkalmankénti pelenkacserét vagy egy kis dajkálást. Egy kisbabának éjszaka is szüksége lehet ezekre a dolgokra, ez normális és attól még nem keveri össze az éjszakát meg a nappalt.) Egy éber baba nem kíván több odafigyelést, ha biztonságos és érdekes helyen van (pl. alvó szülei között az ágyban enyhe lámpafénynél vagy néhány puha játékállatkával és érdekes képekkel körülvéve). Mindaddig, amíg a baba biztonságban van és elégedett, a szülőknek nem kell ébren maradniuk.

Ha a csecsemő éppen akkor igényelné az állandó figyelmet, amikor anyja aludni szokott, könnyebb lehet az anyának alkalmazkodni a babájához, mint a baba alvási szokásain változtatni. Ha a csecsemő egyetlen gyermek, a mamája megteheti, hogy kikapcsolja a telefont, a bejárati ajtóra cédulát ragaszt, és békésen alszik egészen délig vagy amíg a baba fel nem ébred. Megesik azonban, hogy a mama napirendjén lehetetlen változtatni. Például, ha az idősebb minden reggel 6.30-kor ébred, az anyának nehéz tovább ágyban maradnia. Egy dolgozó nőnek, akinek véget ér a szabadideje, mielőtt a baba elaludna, még nehezebb időt találnia egy kis szundításra.

A következő lépés, hogy megállapítsuk, mi zavarhatja meg a baba helyes időbeosztását. Vajon az anya túl sok kávét, teát, kólát vagy más koffeintartalmú ételt vagy italt fogyaszt? A koffein olyan élénkítőszer, ami bekerül az anyatejbe. A legkönnyebb módja annak, hogy kipróbáljuk, vajon a koffein van-e hatással a babára az, ha az anya néhány napra szünetelteti ( legjobb, ha teljesen kiiktatja) a koffeinfogyasztást és megfigyeli, történik-e nyilvánvaló változás. Ha a koffein bizonyul a "vétkesnek", akkor sem szükséges a teljes kerülése. Kísérletképpen meg lehet próbálni, hogy délután négy óra után nem fogyasztunk koffeint - hátha ez is elég.

Az ételallergia szintén közrejátszhat. Rachel hét hónapon át folyton hasfájós rohamokkal küzdött. Ezt végül annak tulajdonítottam, hogy érzékeny azokra az ételekre, amelyeket én ettem és átkerültek a tejembe. Sok kólikás baba számára az este a legfájdalmasabb és a reggel a legkellemesebb napszak. Ez talán azért van így, mert az anya éjjel nem eszik. A második gyermekünk, Helen is komoly ételallergiától szenvedett, bár az ő érkezése előtt már tájékozottabbak voltunk, és kezelni tudtuk a hasfájósságát annak megjelenése után néhány héttel. Mindkét gyerek szívesen aludt délelőttönként. Ha ételallergiára gyanakszol, beszélj arról LLL-tanácsadóval, hogyan iktathatod ki az étrendedből a leginkább allergén ételeket. A vitamin- vagy fluoridkiegészítés is befolyásolhatja a baba alvását.

A kisbaba alvási rendjét megzavarhatja még a szülők időbeosztása is. A gyerekek hamar megtanulják módosítani a napirendjüket annak érdekében, hogy minél több időt tölthessenek azokkal, akiket szeretnek. Ha az anya a nap egy részében távol van vagy otthon tartózkodik ugyan, de mással van elfoglalva ( például elmegy az idősebb testvérért az iskolába), a baba úgy dönthet, hogy ez különösen jó alkalom egy kis szundításra. A nap folyamán a babára irányuló nagyobb figyelem elősegíti alvási szokásainak megváltoztatását. A baba "túlpörgése" egy másik lehetséges tényező, amit figyelembe kell vennünk. Egyes babák el tudnak aludni nappal még akkor is, ha zaj van körülöttük. Ha ez a helyzet, alacsony ingerszintű környezet javasolt napközben. Ha a szülő vagy a dajka napközben hagyja tovább aludni a babát, számíthat rá, hogy az nem akar majd aludni éjszaka.

Ha nem sikerül megtalálni és orvosolni a kiváltó okot, próbáljuk megkönnyíteni a babának, hogy új időbeosztásra térjen át. Legelőször is egyértelműen különbséget kell tenni az éjszaka és a nappal között; a nappalt minél érdekesebbé, az éjszakát pedig minél nyugalmasabbá kell tenni. Megtörténhet, hogy ennek érdekében a szülőknek el kell túlozniuk a szokásaikat. Megváltozhat az öltözködés, a hálószoba, a világítás, a zajszint. Éjjel például mindig öltöztessük a babát pizsamába, és etessük sötét vagy félig megvilágított szobában ( használjunk sötétítő függönyt, ha a nappalok hosszabbodnak). Győződjünk meg arról, hogy a baba nincs túlöltöztetve, és nincs túl melege. Egy tanulmány kimutatta, hogy a kisbabák felzavarják szüleiket az éjszaka kellős közepén, ha a túlfűtött szobában túlságosan betakarták őket. Mindez arra enged következtetni, hogy a megemelkedett testhőmérséklet álmatlanságot válthat ki. Napközben öltöztessük a babát egyrétegű, kényelmes ruhába, és szoptassuk ülve világos szobában, s a zajokat se zárjuk ki.

Még fontosabb lehet az, hogy ezek a fizikai tényezők a szülők viselkedéséből fakadjanak. Napközben a szülők beszéljenek a gyermekhez, és játsszanak vele! Éjjel viszont inkább altatót énekeljenek, és gyengéden dajkálják! Ezt időnként nehéz lehet megvalósítani. Helen éjfélkor még nevetgélt, és az eltökélt szándékom, hogy leállítsam, hiábavalónak bizonyult. A témával foglalkozó szakkönyvek tanácsa szerint még a rendszeres lefektetési szokások is segíthetik a babát az elalvásban.

Napközben tehát inkább az a cél, hogy szórakoztassuk a babát és nem az, hogy ne engedjük aludni. A játék, a séta a friss levegőn vagy a gyakori szoptatás meg a fürdetés elűzi az álmosságot. Tine Thevenin, aki a "The Family Bed" című könyv szerzője, arra utal, hogy ha napközben sétálgatunk a babával, ez is segít ébren maradnia. Ez a próbálkozás beválhat egyes babáknál, míg mások álomba szenderülnek. ( Ha így van, akkor érdemes éjjel is kipróbálni ezt a módszert.) A kisbabák nagyon különbözőek és a megoldás teljesen egyénre szabott és babánként változik.

Ha felzaklatja a babát az a kísérlet, hogy változtassunk az alvási szokásain, akkor újra át kell gondolnunk erre irányuló szándékunkat. A gyermek három hónapos kora körül megnyugszik, függetlenül attól, tettek-e ezért valamit a szülei. A legfontosabb dolog az, hogy elfogadjuk a babákat olyanoknak, amilyenek. Ne feledjük, hogy számos felnőtt szeret ébren maradni éjszaka, és másnap reggel később kelni. Miért lennének mások a kisbabák?

Fordította: Vargáné Balogh Katalin és Jánossy Zsolt

HírLLLevél: 

témák: