Új Ligavezetőnk: Szatmári Dóra
Mesélj magadról, a családodról!
Szatmári Dóra vagyok, 2007 júniusa óta LLL vezető. Szolnokon lakom a férjemmel Pistivel és három lányunkkal. Lilla 14 éves, Rebeka 8 és Blanka 5 éves.
Mivel foglalkoztál mielőtt megszülettek a gyerekeitek?
Általános iskolában tanítottam alsós gyerekeket az olvasás és a számolás mikéntjére és felsőben angolt az utóbbi időben. Itt ismerkedtem meg a férjemmel, aki szintén pedagógus, testnevelést tanít a gyerekeknek. Itthon adtam magánórákat angolból, majd egy nyelviskolában délutánonként kicsi gyerekeket tanítottam angolul.
Nem hiányzik - e az otthontól távoli munka, a munkahelyed, a hivatásod?
Nem volt időm ilyenen gondolkodni, hiszen a három lány és a háztartás mindig adott annyi tennivalót, hogy szinte ki sem láttam a
munkából. De nagyon jó azt hallani a lányoktól, hogy milyen jó úgy hazaérni az iskolából, oviból, hogy itthon érzik a finom sütemény, kenyér illatát…
Idén tavasszal sajnos az anyagi helyzetünk miatt elkezdtem dolgozni távmunkában itthon, amiben az a nagyszerű, hogy saját magam osztom be az időmet. Ha beteg valamelyik lány, nem kell azon aggódnom, hogy meddig maradhatok itthon…
Voltak esetleg olyan nehézségeid a szoptatással kapcsolatban, amire nem, vagy nehezen kaptál segítséget?
Igazából nagyon szerencsésnek mondhatom magamat, mert Lilla születésekor a gyerekorvosunk nagyon támogatta az anyatejes táplálást és azt mondta az első találkozásunkkor, hogy 6 hónapos korig csak szoptatni kell és én nem is gondoltam arra, hogy esetleg ez másképp is lehet. Teljesen az ő tanácsait követtük és sikeresen szoptattam egészen 20 hónapos koráig. Rebeka szopizásával sem volt probléma, ő két és fél éves koráig szopizott. Blanka 2 hónapos volt, amikor kisebesedett a mellbimbóm és a védőnő mindenféle krémeket adott, de semmi nem segített. Akkor került először a kezembe egy Ligás kiadvány és abból tudtam meg, hogy nem jó pozícióban szopizott a kicsi. Néhány hét alatt rendbe is jöttem és akkor éreztem úgy, hogy én is szeretnék ehhez a csoporthoz tartozni
és segíteni az édesanyákat.
Mikor találkoztál először a La Leche Ligával?
2005 őszén kezdtem el Monorra a LLL csoportba járni Ágostonné Szőcs Annához. A férjem támogatása nagyon fontos volt számomra, hiszen Szolnoktól elég messze van és a férjem szabadnapokat kért, hogy kocsival át tudjon vinni Bennünket. De minden találkozó nagyon sokat adott nekem, és bepillantást engedett a Ligás csoport munkájába.
Mikor érezted igazán azt, hogy megoszd a tapasztalataidat más édesanyákkal?/strong>
Lilla születése után, a játszótéren, sétálás közben mindig is próbáltam a mamákat meggyőzni a szoptatás előnyeiről és fontosságáról. Habár utólag azt mondom, hogy nem mindig voltak jók az érveim, mostani gondolkodásommal már lehet, hogy másképpen beszélgetnék az édesanyákkal.
Mikor gondoltál arra, hogy csoportvezető legyél?
Igazából a monori csoporttal való találkozásom célja az volt, hogy egyszer én is egy Ligás csoportot vezethessek. Nagyon sokat tanultam Anitól, a csoport tagjaitól. Ott találkoztam először Kovalik Évivel is, aki akkor még szintén jelöltként vett részt a munkában. Emlékszem, voltak olyan kérdéseim, amiről később Vele beszélgettem és mindig nagyon készséges volt.
Tervezed, hogy baba-mama csoportot indítasz?
Szolnokon a városvezetés nagyon örült a megkeresésemnek,amikor hivatalosan is La Leche Liga vezető lettem. A polgármester segített termet keresni, és mindenben támogatásáról biztosított. A városközpontban lévő Művelődési Központban kapott helyet a csoportom, ahová már az első alkalommal szépen jöttek a kismamák, édesanyák és a babák. Mostanra kialakult egy biztos mag, akik szinte minden találkozón ott vannak, két találkozó között pedig telefonon keresnek, ha valami problémájuk lenne. A legnagyobb öröm számomra, ha azt látom, hogy az a mama, aki pocakosan is járt már hozzám, a baba születése után is jön a picivel, elmeséli örömeit, problémáit és hozza a várandós barátnőjét.
Köszönjük, sok sikert kivánunk!
