A bőrkontaktus jelentősége

Manapság számos tanulmány azt mutatja, hogy az anyának és az újszülöttnek a szülés utáni időt együtt kellene töltenie bőrkontaktusban (a baba csupaszon, nem becsomagolva csak egy pléddel betakarva legyen), csakúgy, mint később. A kisbaba így boldogabb, a bőrhőmérséklete, a szívverése és a légzése stabilabb és közelebb van a normálishoz, a vércukorszintje magasabb. Ezen kívül a szülést követő azonnali bőrkontaktus lehetővé teszi, hogy a kisbabán ugyanazok a baktériumok telepedjenek meg, amelyek az anyán is jelen vannak. Ez a szoptatással együtt az allergiás betegségek megelőzésében igen fontos tényező. Amikor a csecsemő inkubátorba kerül, a bőrén és a bélcsatornájában gyakran egészen más baktériumok telepednek meg, mint amelyek az édesanyján találhatók.

Ma már tudjuk, hogy mindez nemcsak az időre született, egészséges újszülöttek, hanem a koraszülött társaik esetében is igaz. A bőrkontaktust és a kenguru módszert jól alkalmazhatjuk a koraszülött babák gondozásában. Még oxigénadásra szoruló kisbabák esetében is kivitelezhető, csökkenti a baba oxigénigényét, és stabilabb állapotban tartja, mint bármilyen más módszer.

A szoptatás szempontjából a szülést követően azonnal bőrkontaktusba került újszülöttek, akik legalább egy órát töltenek így a mamával, sokkal valószínűbb, hogy segítség nélkül is rákapnak a mellre, és hatékonyan szopnak. Különösen akkor, ha az édesanya a vajúdás és a szülés során nem kapott gyógyszereket. Azok a kisbabák, akik jól vannak mellen, könnyebben több tejhez jutnak, mint a kevésbé jól mellre helyezett csecsemők. Amikor a baba jól van mellen, kevésbé valószínű, hogy az anyának a szoptatás fájdalmat okoz. Ha a tejkínálat bőséges, a rosszul mellre helyezett kisbaba is elegendő tejet kaphat, mégis a szoptatás hosszabb és gyakoribb lehet, és az anya hajlamosabb lesz az olyan problémákra, mint a tejcsatorna elzáródás vagy az emlőgyulladás. Az első pár napban az anyának ugyan még nincs sok teje (de ez éppen elég!), mégis nagyon fontos a helyes mellretétel, mert a baba így tud hozzájutni a neki megfelelő mennyiséghez (igen, a tej ott van még akkor is, ha valaki bebizonyítja egy nagy pumpával, hogy nincs ott semmi). Ha a csecsemő nincs jól mellen, akkor az édesanyának kisebesedhet a mellbimbója, és a baba nem jut elegendő tejhez. Ennek következtében a kisbaba hosszabb időszakokat akar mellen tölteni, és ez tovább súlyosbítja a mellbimbó fájdalmát.

Összefoglalva a szülést követő azonnali bőrkontaktus, amely legalább egy órán át tart a következő előnyökkel jár az újszülöttre nézve:

  • valószínűbb, hogy mellre kerül
  • valószínűbb, hogy jól kerül mellre
  • stabilabb és normálisabb a hőmérséklete
  • stabilabb és normálisabb a szívverése és a vérnyomása
  • magasabb a vércukorszintje
  • valószínűbb, hogy kevesebbet fog sírni
  • valószínűbb, hogy hosszabb ideig fog kizárólagosan szopni

A kisbabák óriási többségénél nincsen indok arra, hogy a szülést követő pár percben ne kerülhessen bőrkontaktusba az anyával, és ne maradhassanak együtt legalább egy órát. A kórházi gyakorlathoz tartozó dolgok, mint például a baba súlymérése, igazán várhatnak.
Az újszülöttet törölgessük meg és tegyük az anyára. Senkinek nem kell semmit tenni a kisbabával; ebben az időszakban nem kell megpróbálni mellre helyezni a babát. Természetesen az anya próbálhat segíteni neki, és nem lenne szabad őt háborgatni. A babát és a mamát csak hagyjuk együtt békésen pihenni, élvezzék egymás társaságát. (Az újszülöttet és az anyát soha nem szabad egyedül hagyni, különösen, ha az anya előzőleg gyógyszereket kapott. Nagyon fontos, hogy ne csak az anya partnere legyen jelen, hanem egy nővér, szülésznő, dúla vagy orvos is – néhány babának orvosi segítségre lehet szüksége ilyenkor, ezért jó, ha „kéznél van” egy szakember.) A szemcsepp és a K-vitamin injekció várhat pár órát. Az azonnali bőrkontaktusra lehetőség van császármetszés után is, amíg az anyát varrják, hacsak nem szól ellene valamilyen orvosi indok.

A tanulmányok azt mutatják, hogy még az 1200 grammos koraszülött babák anyagcseréje is stabilabb (beleértve a vércukorszintet) és a légzésük jobb, ha a szülést követően azonnal bőrkontaktusba kerülnek. A bőrkontaktus alkalmazását nem zárja ki az sem, ha a baba infúzióra, oxigénterápiára vagy gyomorszondára szorul. A bőrkontaktus összeegyeztethető más módszerekkel, amelyek a csecsemő egészségét hivatottak szolgálni. Persze ha a kisbaba nagyon beteg, akkor az egészsége érdekében nem szabad kompromisszumot kötni.
Azok a koraszülöttek, akik nem szenvednek súlyos légzési elégtelenségben (respiratorikus distress syndroma) általában szülést követően az anya hasára kerülhetnek. A koraszülött babáknál ugyanúgy, mint az időre született csecsemők esetében a bőrkontaktus a gyors légzést lecsökkenti a normál tartományba.

Még akkor is, ha az újszülött nem kerül mellre az első egy-két órában, a bőrkontaktus egyéb okokból fontos a babának és a mamának is.
Ha a kisbaba nem kap rá a mellre megfelelően, nem szabad pánikba esni. Nem kell rohanni, különösen az időre született, egészséges újszülöttekkel. Az etetéssel kapcsolatos kártékony megközelítések közül az egyik az a figyelmeztetés, hogy a csecsemőket minden három órában kell etetni. A kisbabákat akkor kellene etetni, amikor a szoptatásra való készenlét jeleit mutatják. Az anya számára nyilvánvaló lesz, hogy mikor kész a baba az etetésre, ha közel vannak egymáshoz. Nincsen arra bizonyíték, hogy a csecsemőket háromóránként vagy bármilyen más szabály szerint kellene etetni, de a fenti figyelmeztetés alapján sok babát három óra elteltével mellre tesznek. Az újszülöttek ebben a korban még nem érdeklődnek az etetés iránt és a gyakori, erőszakos mellretétel azt eredményezheti, hogy a baba visszautasítja a mellet. És ez egyre rosszabb lesz. Ha a kisbaba továbbra is tiltakozik a mellre helyezés ellen, újra és újra meghiúsul a szoptatási kísérletünk, ezek után a „nyilvánvaló következő lépés” a kiegészítés adása. Egyértelmű, hogy ez hova vezet...

Dr. Jack Newman: The importance of skin to skin contact c. kiadványa alapján
Fordította: dr. Kovács Bettina

HírLLLevél: 

témák: