Szoptatás nyilvános helyen

A nyilvános helyen történő szoptatás gondolata sok embert kínos érzéssel tölt el. Sajnos, ahogy Katie Garnju írja „Attachment Parenting” c. könyvében: „A felmérések feltárták, hogy túl sok asszony érzi kellemetlennek a nyilvános szoptatás gondolatát, és hogy ez a kényelmetlen érzés gyakori oka a szoptatási kapcsolat megszakadásának.”

Az anyák még akkor is kellemetlenül érezhetik magukat, ha a „nyilvánosság”, amely előtt szoptatnak a családjuk tagjai a saját otthonukban. A kulcs nem a helyszín, hanem más emberek jelenléte, akár idegenekről, akár ismerősökről van szó. Néha nem vagyunk tisztában ezeknek az érzéseknek a forrásával, de ha megmagyarázzuk őket, az anyák magabiztosabbá válhatnak a döntéseikkel kapcsolatban függetlenül attól, hogy milyen döntést hoztak.

A nyilvános helyen történő szoptatás témája azért fontos, mert az éhes babák nem túl türelmesek, és mert nehéz úgy szülőnek lenni, hogy soha nem megyünk el otthonról. Amikor a korai hetek véget érnek, és az anya visszatér a házonkívüli tevékenységeihez, nehéz lehet – ha nem lehetetlen - egy valóban eldugott helyet találni, ahol megszoptathatja a babáját. A gyakorlati megfontolásokon túl sok asszony filozófiai döntést hoz a nyilvános szoptatásról, mivel úgy gondolja, hogy ez a leghatékonyabb és legtermészetesebb mód csecsemője igényeinek kielégítésére. A szoptatás nem veszít az értékéből csak azért, mert más emberek is jelen vannak – és az anyák szeretnék továbbra is a legjobbat adni a babájuknak (és maguknak).

Kulturális magatartásformák

Beletelhet egy időbe, amíg valaki lekűzdi kellemetlen érzéseit a nyilvános szoptatással kapcsolatban. A kezdeti kényelmetlenség fő oka valószínűleg az a tabu, hogy nem szoktuk más emberek előtt felfedni a mellünket. Meglehetősen irónikus dolog, hogy a legtöbb szoptató asszony melléből sokkal kevesebb látszik, miközben szoptat, mint amennyit egy átlagos farmer reklám láttat. Mégis sok ember az előbbit helytelennek, az utóbbit elfogadhatónak tartja. Úgy tűnik, aggodalmaik nem annyira a konkrét látványból, mind inkább kulturális hiedelmekből fakadnak.
Az üvegből való ivás és a mellből való szopás közti egyik különbség az, hogy a szoptató anya és gyermeke közvetlen, bensőséges kapcsolatban vannak egymással. A szoptató anya és csecsemője fizikailag és érzelmileg reagálnak egymásra. Egy olyan anya, aki üvegből etetei a gyermekét - akár a saját tejével, akár tápszerrel - fizikailag nagyobb távolságra van a babától. Néhány ember fejében a szoptató anya és csecsemője közti intim fizikai és érzelmi kapcsolat a szexualitás képzetével kötődik össze. Így amikor azt látják, hogy egy asszony arra használja a mellét, amire az leginkább való, akkor tudatosan vagy tudattalanul összekeverhetik ezt valamiféle szexuális aktussal, amiről úgy gondolják, hogy nem való a nyilvánosság elé.

A szoptatás irányában megnyilvánuló, jelenlegi kulturális magatartásformák a várandóssághoz való múltbeli hozzáállásra emlékeztetnek. Volt olyan idő, amikor nem volt illő nyilvánosan beszélni a másállapotról, és azok az asszonyok, akik éppen a „családalapítás útján haladtak” nem mutatkozhattak nyilvánosan. Azonnal abba kellett hagyniuk a munkát is. Bár az idők folyamán ez megváltozott, a média és a magánbeszélgetések is inkább a várandósság külső szempontjaira koncentrálnak, mint az érzelmi oldalára - hogyan előzzük meg a terhességi csíkokat, kismama ruházat, ami elrejti a növekvő pocakot, fájdalommentes szülés és cikk cikk hátán arról, hogyan szabaduljunk meg a zsírfeleslegtől.

A szoptató anya és csecsemője életében folytatódik az a fizikai kötődés, ami a várandósság alatt kezdődött. A vezető publikációk gyakran elkendőzik azt az egyedülálló kapcsolatot, ami az édesanya és csecsemője között a szoptatás alkalmával létrejön. Az egészségügyi témákban írók sietnek biztosítani az anyákat arról, hogy tökéletesen csodálatos lesz a kapcsolatuk gyermekükkel, ha üvegből etetik őt. Hol esik szó arról a bensőségességről, amit az életadás, azután pedig ennek az életnek a táplálása magában hordoz? Egy nagyon népszerű gyermekgondozási könyv abban a részben, ahol a „szoptassunk vagy ne szoptassunk” eldöntéséhez kapcsolódó információkat sorolja fel, azt írja, hogy az anya vegye figyelembe azt is, hogy amennyiben szoptat, nem fog beleférni a várandósság előtt viselt ruháiba, mert nagyobb lesz a melle. Bármilyen más összefüggésben a legtöbb nő pozitívumként, nem pedig negatívumként fogná fel annak a lehetőségét, hogy nagyobb melle legyen. De abban a pillanatban, ahogy a biológiai funkciójával kötik össze, a mell nem egyéb, mint nyűg, a szoptatás pedig nem több, mint egyike a babagondozási kellékeknek, amikkel kapcsolatban a várandósság alatt megfontoljuk, hogy beszerezzük-e vagy sem.

A szopós csecsemők képei is a kulturális tabukat tükrözik. Az édesanyjuk karjában éppen szopizó újszülötteket legtöbbször lágy megvilágítású, nosztalgikus légkört árasztó képeken ábrázolják. Az 1999-es Nemzetközi La Leche Liga Konferencián Dr. Jack Newman áttekintette a szoptatás ábrázolását a médiában. Rámutatott arra, hogy a szoptatást ábrázoló plakátok ritkán helyezik az asszonyokat nyilvános helyszínekre. Gyakran sötét színárnyalatú ruhákba vagy hálóingbe öltözötten mutatják az anyákat, akik csak ritkán néznek rá a babára.
A cumisüvegből etetett babákat ábrázoló képeken ezzel szemben aktív, jól öltözött nők mosolyognak ránk, akik nyilvános helyen vagy éppen a munkahelyükön vannak. A kimondatlan üzenet ismét csak az, hogy a szoptató anyák maradjanak a gyerekszobában, és ha egyszer majd visszatérnek a „való életbe”, a szoptatás megmarad mint magánéletük egy része, amit nem kell kivinni a nyilvánosság elé.

„Etesd meg üvegből!”

Amikor a nyilvános szoptatással kapcsolatos vita eléri a televíziós vagy rádiós talk-show-kat, gyakran ajánlják az édesanyáknak, hogy adják a lefejt tejet cumisüvegből. Csakhogy ez a megoldás olyan problémákat vet fel mind az anya, mind a baba szempontjából, ami elkerüli az urca emberének a figyelmét. Először is a tej fejése, tárolása és szállítása külön időt és erőfeszítést igényel – egy olyan időszakban, amikor az idő egyébként is különlegesen értékes lehet. A csecsemő kevesebb előnyét élvezi a szoptatásnak akkor, ha nem frissen kapja az anyatejet, közvetlenül a forrásból. Fennáll a cumizavar kialakulásának a veszélye is, amikor a babának meg kell küzdenie azzal, hogy hol cumisüvegből, hol az anyamellből kapja a táplálékot. Az anya kockázata is megnő, hogy eldugul egy tejcsatorna vagy kialakul egy mellgyulladás a szoptatás eltolódása miatt, különösen az első hónapokban. Egy olyan anya, aki kénytelen kihagyni a szoptatásokat, valószínűleg nagyon kényelmetlenül fogja érezni magát túltelődött mellei miatt. Ha nincs lehetősége a fejésre, akkor a tejmennyiség valószínűleg csökkenni fog. Úgyhogy másnap még mindig tapasztalni fogja a következményeket, amikor a kisbabája gyakrabban kéredzkedik mellre, hogy a tejmennyiséget ismét megnövelje. Az édesanya elveszíti azt a kényelmet is, hogy gyorsan és könnyen megnyugtassa a babáját, amikor úton vannak. Az is lehet, hogy elfogy a magával vitt lefejt tej, mielőtt még az elintézendőit befejezhette volna.

Végül is ezek a nehézségek mind áthidalhatók, ennek ellenére sok anya könnyebbnek, egészségesebbnek, gazdaságosabbnak, környezetkímélőbbnek és megnyugtatóbbnak találja, hogy a szoptatást illessze bele a minden napi tevékenységébe, ahelyett, hogy az alkalmankénti cumisüvegezést illesztené a szoptatásba.

Más megoldások

Egy másik gyakran ajánlott megoldás a baba házon kívüli megszoptatására, hogy vigye ki őt az édesanya a mosdóba, és etesse meg ott. Egy felnőttnek viszont senki sem ajánlaná, hogy a nyilvános WC-ben költse el az ebédjét. Amikor az édesanyának idősebb gyermeke is van, húsz percet vagy még többet eltölteni egy nyilvános WC-ben egy unatkozó kétévessel, miközben a pici szopik, nem tűnik megvalósítható ötletnek. Kisebb üzletekben a mosdó nem biztos, hogy a nagyközönség számára is használható. Egy étteremben legalább az anya és az idősebb gyermek nyugodtan ehet. A babák pedig mindig éhesek lesznek, ha körülöttük mindenki más eszik.

Néhány üzletközpontban és nagyob áruházban már elkezdtek kialakítani olyan elkülönített helyet, amely lehetővé teszi az elvonulást a szoptató anyák számára. Előfordul, hogy van egy kis szoba egy székkel vagy kanapéval, ami kényelmesebbé teheti a szoptató anyák és babák életét, különösen, ha nagyobb testvérek is vannak. Ha ilyen szoba nem áll rendelkezésre, keressünk egy próbafülkét a nőiruha osztályon vagy nézzük meg, van-e egy hintaszék a gyermek- vagy a bútor részlegen. Sok csecsemőruházati áruház szívesen látja a szoptató anyákat, és kényelmes helyet biztosít számukra a szoptatáshoz. Vagy kérdezze meg egy LLL csoportban, hol vannak a környéken olyan helyek, ahol kényelmesen meg lehet szoptatni a babát. Bármilyen hely megfelelő lehet, ahol le lehet ülni akár a padlóra is, és nincs az út közepén. Forduljon el, amíg mellrehelyezi a babát. Amikor azután a baba folyamatosan szopik, a legtöbb ember egy pillantásra sem fogja méltatni.

Takarók használata

Jó megoldás egy kis takaróval letakarni a babát, amíg szopik, ha önt zavarja, hogy nyilvános helyen kell levetkőznie. Esetenként a takaró olyan, mint egy zászló „éppen szoptatok” felirattal. Ráadásul némely baba nem szereti, ha szopás közben befedik az arcát. Ennek ellenére a takaró jó segítség lehet a mellrehelyezésnél. Ha azután a baba már szopizik, igazán nem sok látnivaló akad, hacsak nem megy valaki egészen közel, kukucskálni.
Enyhe időben a kocsi nyugodt, ismerős hely mind önnek, mind a babának egy kis megnyugtató szopizásra. Ha megszoptatja a babát, mielőtt betér egy áruházba, feltölti a baba tankját érzelmileg és táplálékkal is, és lehet, hogy a baba el is alszik, különösen, ha hordozókendőben viszi magával. Általában könnyebb kényelmes helyet találnia szoptatáshoz, ha előre tervez, és figyelembe veszi a baba éhségjeleit, így nem lesz a baba túl éhes, mire hozzákezdhet az evéshez.

Sok anya inkább keres egy olyan helyet, ahol eléggé elvonulhat, minthogy egy tökéletesen eldugott zug után kutasson. Kezdetben talán lesznek kétségei, de amikor szembesül csecsemője nyilvánvaló szükségleteivel, valószínűleg át fognak rendeződni a prioritások.

Más emberek reakciói

Irónikus módon azok az asszonyok, akik úgy döntenek, hogy nyilvános helyen is megszoptatják a babájukat – különösen, ha ez egy társasági összejevetelen történik – hamarosan egy „miért nem sikerült nekem a szoptatás” témájú beszélgetés közepén találják magukat. Ez mindenkinek nagyon kellemetlen lehet. A szoptató anya úgy érezheti, hogy az ő szoptatása fájdalmat okoz a többi jelenlévő nőnek. Ezeknek a nőknek szükségük van arra, hogy valakivel megbeszéljék a tapasztalataikat, és a beszélgetés sokszor arról szól, mennyire sajnálják, hogy nem tudtak szoptatni. Ez a kibeszélési kényszer rámutat egy a háttérben meghúzódó igazságra: a szoptatás sikertelensége, legyen bár az oka társadalmi nyomás, információ hiány vagy a támogatás hiánya, gyötrő bánatot és kudarcérzést hagy az anyában maga után. Az édesanya, aki a mellén táplálja a gyermekét, lehet, hogy meglepődik és felkészületlennek érzi magát a többiekből előtörő mély érzelmeknek a kezelésére. A legtöbb, amit tehetünk egy ilyen helyzetben, hogy együttérzően meghallgatjuk a történetet, és gyengéden másra tereljük a szót.

Nemrég valaki megkérdezte, mit tegyen akkor, amikor a főiskolán az évfolyamtársai jelenlétében kell megszoptatnia a babáját. Ugyan minden nő élethelyzete más és más, ez a szituáció felveti annak a kérdését, hogy hogyan érzi magát egy anya, amikor a személyes élete és a hivatalos élete szemmel láthatóan keveredik. Ilyen helyzetben felmerülhet érvként, hogy a csecsemőjét üvegből tápláló édesanya nem kerül szembe azzal a dilemmával, hogy megetesse-e a babát a kollégái előtt vagy sem. Ugyanakkor nagyon is szembekerülhet egy másik problémával: ahelyett, hogy azt kérdezik tőle „Miért szoptat nyilvánosan?”, ha üvegből etet, azt kérdezhetik: „Miért nem hagyja azt a gyereket otthon?” Mindkét esetben nyilvánvaló, hogy a kérdés nem a táplálás módja, hanem az, hogy mi a társadalmi elvárás a csecsemőkkel és szüleikkel szemben. Azokat az anyákat, akik igyekeznek minél szorosabb kapcsolatban lenni kisbabájukkal vagy kisgyermekükkel, gyakran figyelmeztetik, hogy gyermekük soha nem tanulja meg a függetlenséget. Az anya és gyermeke közötti egészséges kötődést bizonyos körökben túl bensőségesnek látják.

Családi kapcsolatok

Egy anya érzéseit a szoptatással kapcsolatban befolyásolja, az adott helyzet és hogy a körülötte lévő emberekkel milyen kapcsolatban van: a testvéreivel van együtt vagy a nagyszüleivel; a barátnőjével vagy nagyobb baráti társaságban; idegenekkel vagy üzleti partnerekkel; a saját otthonában vagy az anyósa házában. A baba nagyszüleinek a véleménye különösen nagy jelentőséggel bírhat. „Amikor egy nő anya lesz egy olyan társadalomban, ahol a szoptatás a norma, akkor társadalmi támogatást és elfogadást tapasztal, bőségesen van előtte példa és szavahihető tanácsadó a saját családjában is. A ma gyermeket nevelő nők anyja és nagynénjei azonban lehet, hogy csak igen kevés ismerettel rendelkeznek a szoptatásról. Összetett kulturális és gazdasági tényezők következtében a hatvanas években volt a legalacsonyabb a szoptatási arány az Egyesült Államokban.” (Good Mojab 1999) A korábbi alacsony szoptatási arány egyik mellékhatása, hogy sok nő férje maga sem szopott csecsemőkorában, és esetleg neki is megvannak a saját nézetei a mellről és a szoptatásról. Mindent egybevetve, nagyon nehéz lehet kitartani a szoptatás mellett akkor, amikor egy nagyon fontos családtag úgy gondolkodik, hogy az, amit csinálsz legjobb esetben is szokatlan, legrosszabb esetben pedig visszataszító, még akkor is, ha a szíved mélyén tudod, hogy ez a legjobb neked és a babádnak.

Egy nő különbözőképpen reagál mások ellenvetéseire attól függően, hogy milyen kapcsolatban van az adott személyekkel, hogy milyen a személyisége és hogy milyen mértékű támogatást kap a barátaitól, a családjától vagy a LLL csoporttól, ahová jár. Néhány asszony úgy érzi, könnyebb szembeszállnia egy idegennel, aki kifogásolja a nyilvános helyen történő szoptatását, mint olyan valakivel, akivel a későbbiekben is találkoznia kell – pl. egy baráttal vagy egy családtaggal. Az az anya, aki támogatást élvez, magabiztosabb lesz függetlenül attól, hol és hogyan táplálja a babáját.

Döntések

Mit tegyen hát egy anya? Ahogy gyakran említjük a La Leche Liga csoportokban: „tedd azt, ami neked megfelelő, a többivel pedig ne foglalkozz.” Az anyáknak, különösen a pici babák édesanyjának (függetlenül attól, hogy az első vagy az ötödik gyermekről van szó) támogatásra és információkra van szükségük ahhoz, hogy olyan döntéseket tudjanak hozni gyermekük gondozásával kapcsolatban, ami javára van mind az anyának, mind a babának, mind a családnak és bizonyos fokig a társadalomnak is.

Találja meg a saját komfort - zónáját a gyermeke gondozásával kapcsolatban! Akár úgy dönt, hogy megszoptatja a babát akárhol, függetlenül attól, hogy ki van jelen, akár elkerüli az etetést más személyek jelenlétében, tegye ezt magabiztosan, és ne mentegetőzzön! Ugyanakkor legyen nyitott a komfort-zónája kitágítására. Az anyává válás motiválhat egy nőt olyan dolgok megtételére, amikről korábban nem is álmodott volna.

Írta: Anne Robb Pugliese
Fordította: Juhász Judit

Megjelent a NEW BEGINNINGS 2000. évi 6. számában


Hívd fel a figyelmet – szoptass!

A szoptatás támogatói rámutatnak, hogy a szoptatással kapcsolatos túlzott diszkréció és elzárkózás valójában éppen a szoptatás szélesebbkörű elfogadása ellen dolgozhat, mivel a szoptatás sok ember előtt rejtve marad. „Természetes családi élet” c. könyvében Peggy O'Mara a következőket javasolja:

„Ha furcsálló vagy barátságtalan tekintettel találkozol jóindulatúan mosolyogj vissza, tudva hogy hozzájárulsz a következő generáció egészségéhez, és éppen gyönyörű példát mutatsz a többi nőnek, fiatal lányoknak és leendő apáknak. Szerencsére manapság már kevesebben húzzák fel a szemöldöküket szoptató anyát látva – valójában az anyák jogát a nyilvános szoptatáshoz törvény védi sok államban. Változik a felfogás, ahogy az emberek egyre többet tudnak a szoptatás jótékony hatásairól. Folyamatos felvilágosítással talán elérhető, hogy a nyilvános szoptatás annyira elfogadott lesz, mint amennyire ma helytelenítik a nyilvános dohányzást."


Ötletek a válaszadásra

Sok anya soha nem száll szembe az idegenekkel, ha barátságtalanul nyilatkoznak róluk, amikor nyilvános helyen szoptatják meg a babájukat. Azok, akik visszavágnak, gyakran tapasztalják, hogy akkor jut eszükbe valami frappáns válasz, amikor már régen túl vannak a helyzeten, amiben elmondhatták volna. Amikor a kisbabánk éppen szopizik, általában túl ellazultak vagyunk ahhoz, hogy valami szellemeset válaszoljunk. Éppen ezért nagyban növelheti egy anya önbizalmát, ha kéznél van néhány előre elkészítet válasz – szükség esetére.

„Itt nem lehet ilyet csinálni!”
„Kérem, mutassa meg nekem, hol tiltja a törvény, hogy megetessem a kisbabámat!”

„Miért nem a mosdóban csinálja ezt?”
„Azt hittem, a KÖJÁL ellenzi, hogy ételt szolgáljanak fel a WC-ben.”

„Itt van egy takaró.”
„Köszönöm. Valóban hűvös van itt egy kicsit.”

„Nem lenne kényelmesebb valahol máshol?”
„Kedves Öntől, hogy aggódik, de nekünk itt megfelel.”


HírLLLevél: 

témák: