Egy újdonsült kismamának a szopizás mellett valószínűleg az alvás kérdésköre az, ami a legtöbb problémát okozza. Mennyit kellene aludnia a babának, mikor fogja végre átaludni az éjszakát, mikor, hol és hogyan altassuk el a babát – legalább annyi téves és romboló hatású hiedelem kapcsolódik ezekhez a kérdésekhez, mint a tápláláshoz.

A rokonok, ismerősök, szakemberek egymásnak gyakran homlokegyenest ellentmondó tanácsaitól elbizonytalanított anyukák sokszor sajnos örömmel üdvözlik az olyan, minden bajra megoldást kínáló csodamódszereket, mint amilyennel pl. az „Aludj jól, gyermekem!” c. könyv kecsegtet.

Eleve gyanút keltő a módszerben az, hogy minden gyermeket egy kalap alá vesz. Gyakorló anyukák nap mint nap tapasztalhatják, hogy nincs két egyforma gyerkőc még egyazon családban sem. Hogyan is működhetne egyformán ugyanaz a gyakorlat különböző egyéniségű, hátterű babáknál?

A könyv ahelyett, hogy magyarázatot kínálna a nehezebb elalvásra és az éjszakai felébredésekre, egy bizonyos kor (3 hónap) után egyértelműen meg nem engedhetőnek tartja, és alvászavarként címkézi azokat. Holott, ha körülnézünk a gyermekek között, láthatjuk, hogy a 3 hónapnál idősebb babák elsöprő többsége fölkel éjszaka – sokuk többször is. Vajon tényleg elképzelhető, hogy a babák többsége alvászavaros, és csak egy kisebb részük „működik” jól? Vagy inkább az a valószínű, hogy a gyerekek többségének szüksége van az éjszakai szopizásokra, ezért kelnek föl?

A szerzők módszere szerint úgy lehet aludni tanítani a babákat, ha elmagyarázzuk nekik, hogy mit várunk el, mi fog történni, majd betesszük az ágyukba, és határozottan ott hagyjuk. Ezután előre meghatározott, egyre növekvő időközönként bemegyünk a síró babához, de nem vesszük föl, csak beszélünk hozzá. Külön hangsúlyozza, hogy ezt a baba nem fogja magára hagyásként megélni, hiszen bemegyünk, és beszélünk hozzá. Mekkora tévedés! Hiszen a baba azért sír, mert nem jól érzi magát a helyzetben, azt kommunikálja, hogy szeretné, ha változtatnánk rajta. Ehhez képest azt kapja, hogy a szülei nem segítenek rajta. Így megrendül a szüleibe és a világba vetett bizalma is, ami nagyon mélyreható károkat okozhat a fejlődő személyiségben.

A könyv szerint súlyos hiba együtt aludni a gyermekkel, illetve 3 hónap után megetetni őt éjszaka, mert így sosem lesz képes helyes alvási szokások kialakítására. Ezzel szemben nézzük meg egy kicsit az alvási szokásokat a baba szemszögéből! A babák természetes igénye a testkontaktus. Magzati létükben sosem kellett elválniuk édesanyjuktól. A születés után is megnyugszanak, ha érezhetik a testmeleget, hallhatják a szívdobogást, lélegzést. A közös családi ágy használata mindezt biztosítani tudja úgy, hogy közben a szülőknek is alkalmuk van kipihenni magukat, és a baba is jobban alszik. Az együttalvás szerepe a bölcsőhalál megelőzésében is jelentős, egyrészt azért, mert a mamák könnyebben észreveszik, ha baj van, másrészt mert a baba és a mama légzése ösztönösen szinkronizálódik az együttalvási helyzetben, így a mama mintegy helyesen lélegezni is „tanítja” a babát.

Az éjszakai szopizásoknak is megvan a maguk élettani szerepe az újszülöttkoron túl is. Egyrészt ezek a fölébredések szintén védenek a hirtelen csecsemőhalál ellen, mivel tagolják az éjszakai alvást. Ezen kívül 3 hónapos kor után gyakran előfordul, hogy a babák számára nappal túl érdekes a külvilág, elvonja a figyelmüket a szopizásról. Viszont éjjel, az ingerszegény környezetben csak a szopizásra tudnak koncentrálni. A külvilág ingerözöne által keltett feszültségre is jó gyógyír időről időre meggyőződni róla, hogy anya megnyugtató közelsége mindig rendelkezésre áll. Nem is beszélve olyan fájdalmas állapotokról, mint pl. a fogzás időszaka vagy betegség, amikor a szopizás és az anyatej fájdalomcsillapító hatása segít az alvásban. Az anyuka oldaláról pedig a tejtermelés fönntartásában, fejlődési ugrások idején a több tej termelésére való átállásban segít az éjszakai szoptatás.

Lényeges még szólnunk a szoptatással való elaltatásról. Az anyatej olyan anyagokat tartalmaz, melyek a babát ellazítják, elálmosítják, illetve a szopizás során a baba szervezetében is szabadulnak föl ilyen anyagok. Vagyis maga a természet rendezte úgy, hogy az anyatej, a szoptatás mintegy természetes altatóként szolgál. Nagyszerű eszköz arra, hogy nyűgös, álmos kisbabánkat bárhol megnyugtassuk, elaltassuk. Ráadásként az anyuka szervezetében is képződnek a szoptatás alatt ilyen anyagok, ezáltal pl. az éjszakai etetések után könnyebben, gyorsabban álomba merülhetünk békésen szuszogó kisbabánk mellett.

Véleményem szerint fontos lenne, hogy az édesanyák megértsék babáik motivációit. Könnyebb elfogadni egy adott viselkedésformát jogosnak, ha tisztában vagyunk a hátterével. Természetesen az is lényeges, hogy a mama igényei is figyelembe legyenek véve, de hiszem, hogy meg lehet találni azokat a módokat, ahol a mama és a baba szükségletei is kielégülnek, de nem egymás rovására.

Schneiderné Diószegi Eszter

Aludj jól, Anyukám!

"Nem baj, ha nem figyelsz arra, hogy nekem rád van szükségem, mert még nagyon kicsi vagyok és te jelented a biztonságot nekem. Tudom, hogy nagyon fontos, hogy teljesen kipihent legyél, mert csak akkor vagy képes kedves lenni velem, különben jaj nekem.

Ezért inkább megtanulom már most, hogy éjszaka te nem vagy az enyém, sőt, nem is vagy. Így legalább elmondhatod majd a barátnőidnek, hogy milyen szuperzseni gyereked van, mert ellentétben egy átlag gyerekkel, aki csak 3-6 éves korára tanul meg egyedül elaludni, ill. visszaaludni, én már 3 (12-24) hónaposan megtettem ezt a te kedvedért. Aludj jól, Anyukám!"

Menta

Megjegyzés

Az Aludj jól, gyermekem! című könyv magyarországi kiadásához Prof. Dr. Czinner Antal tanszékvezető egyetemi tanár (HIETE I. sz. Gyermekgyógyászati Tanszék) írt ajánlást. Nem tudhatjuk, hogy a professzor úr vajon végigolvasta-e a könyvet, s tisztában van-e azzal, mihez adta a nevét. Mindenesetre találtunk egy érdekes megállapítást az ajánlásban:

"Ez a könyv jó vezérfonalat kínál a csecsemő és gyermekkori alvási zavarok helyes kialakításához."

Freudi elszólás lenne?

A jól alkalmazható idomítási módszeren felbuzdulva, a szerzőpárosnak javasoljuk a következő sikerkönyvek megírását:

• Egyél jól, gyermekem!
• Tanulj jól, gyermekem!
• Házasodj jól, gyermekem!

Rózsa Ibolya