Befelé forduló mellbimbó

Annak érdekében, hogy a baba hatékonyan tudjon szopni, a mellbimbót be kell vennie mélyen a szájürege hátsó részbe. Ha lapos vagy befelé forduló a mellbimbód, a babának nehézséget okozhat a helyes “ráharapás”. Ezért érdemes már a terhesség alatt meggyőződni arról, hogy a mellbimbó megfelelően kiemelhető, és a baba gond nélkül meg fogja tudni ragadni a szoptatások alkalmával.

Néhány esetben a bimbó nyugalmi állapotban ellapul vagy befelé fordul, de kiemelhető (nem valódi befelé forduló mellbimbó).

Ha a bimbód lapos vagy befelé forduló, egy egyszerű vizsgálattal meggyőződhetsz arról, hogy valódi befelé forduló bimbóról van-e szó vagy nem: a mellbimbód tövétől kb. 2,5 cm-re finoman préseld össze a bimbóudvart. Ha a mellbimbód kiemelkedik, akkor nem valódi befelé forduló a bimbó, és semmiféle kezelést nem igényel. Ellenben, ha behúzódik, akkor valóban befelé forduló.

A befelé forduló bimbóknak is különböző fokozatai vannak, ezek szemmel nem látható különbségek. Az is nagyon gyakori, hogy az egyik bimbó befeléforduló, a másik nem, vagy nem azonos mértékben azok.

Vannak jól bevált gyakorlatok, amelyek segítségével az enyhén vagy nem nagyon erősen befelé forduló bimbót ki lehet emelni. Azonban egyes szoptatási szakemberek nem tartják ezeket szükségesnek. Van olyan álláspont, amely szerint a várandósság és a szülés okozta hormonális változások következtében magától kiemelkedik a befelé forduló mellbimbó. Az is fontos érv, hogy a babák a mellből szopiznak, nem a bimbóból, így elsősorban a helyes mellrehelyezést kell megtanulni, és arra bátorítani a kisbabát, hogy megfelelő technikával szopizzon.

Segíthet a bimbókiemelő: a várandósság alatti hormonváltozások következtében a nők bőre rugalmasabbá válik. A bimbókiemelőt úgy tervezték, hogy enyhe, állandó nyomást gyakoroljon a bimbóudvarra, hogy a bimbó kiemelkedjék.

A bimbókiemelő egy könnyű műanyag kagyló, amelyet a melltartóban kell hordani. A belső gyűrű gyakorolja a nyomást a bimbóudvarra, s a rajta lévő nyíláson át a bimbót kiemeli. A külső, kagyló alakú borító, amelyen szellőzőnyílások is lehetnek, védi a bimbót attól, hogy a melltartó kidörzsölje. Bimbókiemelő használatánál ajánlatos egy számmal nagyobb melltartót viselni azért, hogy nehogy megnyomódjanak a tejcsatornák, mert ez mellgyulladáshoz vezethet.

A bimbókiemelő használatát a várandósság harmadik trimeszterében érdemes megkezdeni, először csak pár órán keresztül viselve, fokozatosan növelve az időt.

Ha már megszületett a kisbaba, akkor szoptatások között hasznos viselni: ha nagyjából tudjuk, mikor szeretne szopizni a kisbaba (ezt az első időszakban nem tudhatjuk biztosan), akkor kb. 1/2 órával a szoptatás előtt felhelyezhetjük.

A bimbókiemelőt naponta kell kimosni.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a bimbókiemelő nem azonos a bimbóvédővel. A bimbóvédő egy szilikon "cumi", amit a mellbimbóra kell felhúzni, ezen keresztül szopik a baba. A bimbóvédő használatát szoptatási szakemberek nem ajánlják, mert rontja a kisbaba szopáskészségét, helytelen szopási technikát eredményez, cumizavarhoz vezet, rontja a szopás hatékonyságát, ezáltal a kisbaba nem jut elegendő tejhez, kevesebb tej termelődik, elapadhat a tej, használata tejcsatorna-elzáródáshoz, mellgyulladáshoz vezethet. Ha a szoptatás fájdalmas, a bimbóvédő használata helyett inkább a helyes mellrehelyezés segíthet.

A másik bevált gyakorlat a befelé forduló mellbimbó kiemelésére, az úgynevezett Hoffmann-technika. Helyezd mindkét hüvelykujjadat a mellbimbód tövéhez (pontosan oda, ne a bimbóudvar széléhez), majd nyomd be őket kissé a melledbe, ezzel egyidőben húzd szét őket! Ezzel a gyakorlattal fellazíthatók a letapadások, a bimbó könnyebben ki fog emelkedni. Naponta ötször ismételd!

Szülés után mellszívó használata is segíthet kiemelni a mellbimbót. Közvetlenül szoptatás előtt kell használni, majd azonnal mellre lehet helyezni a kisbabát.

Szülés után érdemes azonnal mellretenni a babát, majd minél gyakrabban szoptatni, hogy megtanulja a helyes szopási technikát, még mielőtt belövellne a tej. Akkor ugyanis már nehezebben tud rátapadni a megtelt, kemény mellre. Ez általában semmi gondot nem okoz azoknak a babáknak, akik még a puha, csupán néhány kiskanálnyi előtejet tartalmazó mellből már megtanultak szopizni.

Az enyhén befelé forduló mellbimbót az időre született, jó szopási erővel rendelkező kisbabák könnyedén kiemelik szopi közben. Koraszülött vagy gyengén szopó babáknak ellenben gondot jelenthet, érdemes rásegíteni a már említett technikákkal.

Vannak mamák, akiknek a mellbimbója érzékennyé vagy fájdalmassá vált a szoptatás kezdetén. Vannak, akiknél ez kb. két hét elmúltával megszűnik, vannak, akiknél ez tovább is fennáll.

Ha erősen befelé forduló a bimbó, és nagyon fájdalmas a szoptatás, akkor valószínű, hogy a kisbaba nem a bimbóudvar alatti tejöblöcskéket nyomja össze szopizás közben, hanem a befelé forduló bimbót. Így ő sem jut tejhez, s a mama bimbója is fáj. Ebben az esetben az elektromos mellszívó segít, mert nem gyakorol nyomást a bimbóra, viszont erős szívóhatásánál fogva kiemelheti azt. Amint a bimbó kiemelkedik, a babát rögtön mellre lehet tenni. Van, akinél nem elég egyszer fejni, csak több alkalom segít.

Jó, ha tudod, hogy vannak olyan mamák, akiknek az egyik mellét, a nagyon befelé forduló bimbó miatt, elutasítja a kisbabájuk. Ha ez véglegesnek tűnik, és nem lehet finoman rávenni a babát arra, hogy abból a mellből is szopizzon, akkor sincs veszve minden. Egy mellből is lehet szoptatni, a tejtermelődés képes alkalmazkodni a megváltozott igényekhez.

Rózsa Ibolya

HírLLLevél: 

témák: