La Leche Liga Magyarország

A Szoptatás világhetének céljai 2000-ben:

• tudatosítani mindenkiben, hogy a szoptatás emberi jog.
• információkat szolgáltatni a szoptatással kapcsolatos rendeletekről és törvényekről.
• ösztönözni a közvéleményt, hogy fogadja el, és védje meg a szoptatáshoz való jogot a társadalom minden szintjén.

Minden évben újabb és újabb kutatási eredmények bizonyítják, hogy csak akkor biztosítható a gyermekek és édesanyjuk optimális egészségi állapota, ha lehetőséget teremtünk a hat hónapig tartó kizárólagos szoptatásra, és arra, hogy a szoptatás- megfelelő kiegészítő táplálékok adása mellett - két évig, vagy azon túl is folytatódjon. A szoptatás tehát az anyák joga, de mindannyiunk feladata, hogy biztosítsuk ehhez a feltételeket is.

A szoptatás egyike az alapvető emberi jogoknak, mivel minden embernek joga van az egészséghez, és ahhoz, hogy megfelelő táplálékhoz jusson. Az anyatej a legjobb táplálék, amit egy csecsemő kaphat. Összetétele megfelel a gyermek szükségleteinek, és csökkenti az egyes betegségek kialakulásának veszélyét. Maga a szoptatás alapvető eleme a gyermekről való megfelelő gondoskodásnak, elősegíti az egészséges testi és pszichoszociális fejlődést.

A szoptatás hozzájárul az asszonyok egészségének megtartásához is, mivel csökkenti a mell- és petefészekrák előfordulásának esélyét, a vashiányos anémia és a csontritkulás előfordulását. Ha az asszonyoknak joguk van az egészséghez, az asszonyoknak joguk van a szoptatáshoz is.

A beteg gyermek joga az anyatejhez

Tudjuk, hogy a szoptatott gyermekek sokkal kisebb számban betegednek meg, mint mesterségesen táplált társaik. Mégis előfordul, hogy a szoptatott csecsemő vagy kisgyermek kórházba kerül. Sajnos sok kórházban az a gyakorlat, hogy áttérnek a mesterséges táplálásra ahelyett, hogy az édesanyát felvennék az osztályra, és biztosítanák az igény szerinti szoptatás feltételeit. Bizonyított tény, hogy az anya közelsége és az anyatej immunológiai hatása elősegíti a gyógyulást, megrövidíti a lábadozás idejét. Sajnos a kórházak a mai társadalombiztosítási rendszer és a tápszergyártó cégek marketing-tevékenysége miatt nem érdekeltek abban, hogy elősegítsék a kis betegek szoptatását..

Fontos lenne, hogy ne csak a szülészetek, de a gyermekkórházak, koraszülött- és csecsemőosztályok is ismerjék és kövessék a WHO-UNICEF Bababarát Kórház Kezdeményezés pontjait.

Szükséges lenne, hogy mind az egészségügyi dolgozók, mind a betegek és hozzátartozóik ismerjék az egészségügyi törvényt, amely lehetővé teszi a kórházi ápolás alatt is a szoptatás folytatását.

JOG A SZOPTATÁSHOZ, IGÉNY A SZABADSÁGRA

A WHO ajánlása szerint a gyermekek egészséges fejlődéséhez ideális a hat hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás, és a szoptatás folytatása, megfelelő mennyiségű és minőségű kiegészítő táplálék adása mellett, két éves korig, vagy azon túl. Hazánkban a gyermekek fele jóval fél éves kora előtt mesterséges táplálékot is kap. A hosszú távú (9 hónapos koron túli) szoptatás általános elterjedése még várat magára.

A szoptatás az anya és a gyermek természetes joga, és az egész társadalom érdeke. Minden anya a legjobbat kívánja adni gyermekének. Ezzel együtt minden anyának igénye van arra, hogy ne távolodjon el szociális környezetétől, ne legyen elszigetelve a munka, a pihenés, a szórakozás legtöbb formájától. E két féle igény napjainkban a legtöbbször nem fér meg egymás mellett. Sajnos az uralkodó szemlélet a szoptató anyákat a négy fal közé zárja. Ez az egyik oka annak, hogy a legtöbb anya korán áttér a gyermek mesterséges táplálására, csak kevesen vállalják azokat a kényelmetlenségeket, amelyek egyelőre a hosszú ideig tartó szoptatás velejárói. Elő kell segíteni tehát, hogy a társadalmi élet színterein meglegyenek a szoptatáshoz szükséges feltételek.

A társadalmi szemléletváltás, és ennek megfelelően a jobb körülmények megteremtése megadná a lehetőséget arra, hogy az anya ne a "gyermeknevelés mártírja", vagy a "gyermekét elhanyagoló karrierista" legyen, hanem egy mindenki számára megfelelő utat választhasson. Sok országban általános a szoptatás-barát szemlélet. A legtöbb anyának lehetősége van arra, hogy a szoptatás időszaka alatt távmunkát vállaljon, illetve rugalmas munkaidővel, vagy szoptatásra (ill. fejésre) fenntartott munkaidő-kedvezmény lehetőségével éljen, ha szülés után visszatér a munkába. Az áruházak, benzinkutak, éttermek nagy részében megteremtik a szoptatáshoz szükséges körülményeket, de az ügyintézés, utazás, sportolás, szórakozás ideje alatt történő szoptatást is elfogadja a környezet.

Itt az ideje, hogy általános szokássá, nemes "divattá" tegyük a szoptatást, és úgy alakítsuk a környezetet, hogy a szoptató anya sehol és semmilyen körülmények között ne kerüljön hátrányos helyzetbe!

JOG A KORREKT INFORMÁCIÓHOZ

Az anyákat, családokat korrekt információval kell ellátni annak érdekében, hogy tudatosan választhassák meg gyermekük táplálásának módját. Minden anya a legjobbat szeretné nyújtani gyermekének, ezért fokozottan fogékony minden információra, ami a csecsemőgondozással, -táplálással kapcsolatos. Erre a jelenségre építik a tápszert és bébiételt gyártó és forgalmazó cégek marketing-tevékenységüket. Ezeknek a cégeknek anyagi érdekük fűződik ahhoz, hogy minél több anya térjen át már az első hónapokban a tápszeres vagy vegyes táplálásra. A szoptatás védelme senkit sem kecsegtet gyors meggazdagodással!

A csecsemőtáplálási cikkek propagandája negatív hatással van a szoptatás elterjedésére és időtartamára. Ezt felismerve fogalmazta meg a WHO és az UNICEF azt az ajánlást, melyet az Anyatejet Helyettesítő Anyagok Forgalmazásának Nemzetközi Kódexe néven az Egészségügyi Világközgyűlés (WHA) 1981-ben elfogadott. A Nemzetközi Kódex betartása mellett 118 állam kötelezte el magát (köztük hazánk is). Az 1997-ben végzett ellenőrző felmérés azt igazolja, hogy a Magyarországon működő cégek közül egy sem tartja be a Kódex rendelkezéseit. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tápszerek, bébiételek, cumik, cumisüvegek melletti propaganda egyre agresszívebbé válik.

Milyen módon befolyásolják a cégek a csecsemőtáplálási szokásokat?

• ingyenes mintacsomagokkal látják el az anyákat,
• a cég, vagy termék nevével ellátott plakátokat jelentetnek meg,
• céges ajándékokat osztanak szét az anyák és az egészségügyi dolgozók között,
• gyermekgondozással, gyermektáplálással kapcsolatos kiadványokat jelentetnek meg,
• termékeket vagy felszerelést adományoznak egészségügyi intézményeknek,
• szakirodalmat adnak ki egészségügyi dolgozók számára,
• szakmai továbbképzéseket, konferenciákat szponzorálnak, vagy egyes személyek résztvételét finanszírozzák,
• egészségügyi tanácsadókat (gyermekorvos, védőnő) alkalmaznak, ingyenes telefonvonalat tartanak fenn, így közvetlen kapcsolatba kerülnek a várandós vagy kisgyermekes anyákkal.

A Nemzetközi Kódex rendelkezéseinek rövid összefoglalása:

• A hatálya alá tartozó termékek (tápszerek, féléves kor előtt ajánlott bébiételek, cumik, cumisüvegek) a nagyközönség előtt nem reklámozhatók.
• Nem szabad termékmintát osztani az anyáknak és a családtagoknak.
• A termékekkel nem szabad az egészségügyi intézményeket ingyenes adományként, vagy alacsony áron ellátni.
• A cégek nem alkalmazhatnak az anyákkal kapcsolatot tartó csecsemőtáplálási tanácsadó személyzetet.
• Nem szabad termékmintát vagy ajándékot juttatni az egészségügyi dolgozóknak.
• Ha az egészségügyi dolgozó mégis kapna ilyet, nem adhatja tovább az anyáknak.
• A termékek címkéjén nem szerepelhet olyan ábra, szöveg vagy kisgyermeket ábrázoló kép, amely idealizálja a mesterséges csecsemőtáplálást.
• Az egészségügyi dolgozóknak szóló információk legyenek tudományosak és tényszerűek.
• Minden mesterséges csecsemőtáplálásról szóló kiadvány, beleértve a termékeken lévő címkéket is, tájékoztassa az olvasót a szoptatás előnyeiről, a mesterséges táplálás anyagi vonzatairól és veszélyeiről.
• A gyártóknak és a forgalmazóknak be kell tartaniuk a Kódex rendelkezéseit még akkor is, ha az adott ország nem rendelkezik erre a területre vonatkozó törvénnyel vagy más jogszabállyal.

NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK

• Minden asszonynak joga van ahhoz, hogy szoptassa gyermekét!
• A legtöbb kormány kötelezi magát arra, hogy törvénybe iktassa azokat a jogokat, amelyeket egy vagy több nemzetközi egyezmény is tartalmaz.
• Egyezmény a gyermekek jogairól (CRC)
• Gazdasági, szociális és kulturális szerződés (CESCR)
• Egyezmény a nők hátrányos megkülönböztetése ellen(CEDAW)
• ILO egyezmény az anyaság védelméről
• Az Anyatejet Helyettesítő Anyagok Forgalmazásának Nemzetközi Kódexe

A szoptató anyákkal kapcsolatos törvények hazánkban

• Terhességi gyermekágyi segély a szülési szabadság időtartamára ( 168 napon keresztül), összege a napi átlagkereset 70%-a.
• Gyermekgondozási díj a gyermek két éves koráig jár, összege a napi átlagkereset 70%-a.
• Gyermekgondozási segély a gyermek két éves korától három éves koráig jár.
• "A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár."
  (Az 1992. évi XXII. törvény (a Munka Törvénykönyve) 138.§ (6) pontja.)
• Az anya jogosult egy évesnél fiatalabb gyermeke szoptatása, polása miatt táppénzre,
  "... ha egy évesnél fiatalabb, kórházban ápolt gyermekét szoptatja, illetve beteg gyermekét otthon ápolja és nem veszi igénybe a GYES-t és a terhességi-gyermekágyi segélyt."
  (Tájékoztató a gyermekek után járó ellátásokról, 2000 - Szociális és Családügyi Minisztérium).
• 1997,CLIV. tv. 11§:
  [4)"A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa, vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon."
  (5)"A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra - amennyiben ezt ő, vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki - újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el."

A Szoptatásért Magyar Egyesület Hírlevele alapján, mely a WABA (World Alliance for Breastfeeding Action) kiadványa nyomán készült.

Fordította, és a magyar körülményekhez igazította: Sződy Judit