Praktikus tippek gyermekekkel történő utazáshoz

Amikor gyermekeink nyolc, három évesek, valamint a legkisebb négy és fél hónapos volt, Ausztráliából Nagy-Britanniába mentünk velük egy három hónapos körutazásra - ez volt a mi nagy kalandunk.
Gyermekekkel utazni kemény munka, éppen olyan mozgalmas dolgok történnek, mint otthon. Azok az örömök, amelyeket az új helyek és emberek adnak, és a gyermekek új tapasztalatok általi elragadtatása mindazonáltal segítenek a nehéz napok elfeledtetésében.

Utazásunkat a leggondosabb módon előkészítettük. Minden napra terveztünk valamit, és mindig volt valami speciális program a gyerekek számára. Már ez önmagában a szórakozás felét jelentette.
Nem hagyatkozhattam arra, hogy a légitársaság az utazás idejére az összes pelenkát a rendelkezésünkre bocsájtja. Annak ellenére, hogy tudatosan figyelek a környezetvédelemre, eldobható pelenkát használtam, mivel sohasem maradtunk hosszú ideig ugyanazon a helyen, és nem mindig volt mosási lehetőségem.
Mielőtt elhagytuk Ausztráliát, elmentünk az orvoshoz, hogy a szükséges gyógyszerekről beszéljünk. A nyolc éves Leah a hosszú autóutakon naponta szenvedett a rosszulléttől. Mivel néhányszor hánynia kellett, mindig készenlétben tartottunk számára egy műanyagpoharat, vagy nylonzacskót. A megelőzés segített leginkább: sok rövid szakasz megtétele, éneklés, gyakori ivás.
Csecsemőnk egészségi állapota több gondot jelentett számunkra. Hat hét alatt hat fülfertőzésen esett át! Stephie-t orvoshoz kellett vinnünk Írországban, Skóciában és Angliában. Péterrel együtt megtanultuk mindenütt kinyomozni az orvosokat. Megkérdeztünk más szülőket, gyógyszerészeket, bérbeadókat és szállodai alkalmazottakat. Néha váratlanul kellett megváltoztatnunk a terveinket. Bár Stephie füle aggodalmat keltett bennünk, mégis végigcsináltuk.
A gyerekek kivirágoztak az utazás során, és a lehető legjobban reagáltak az új környezetre. Megtanultak néhány perc alatt barátságot kötni azokkal a gyerekekkel, akikkel a játszótereken találkoztak. Képesek voltak a legfurcsább ételeket megenni, és mindezt a leglehetetlenebb időpontokban. Észrevételeik az új világról nagy örömet jelentettek nekünk.
Mindkét repülőút megerőltető volt, mivel a legkisebb az utazás nagy részében nyugtalan volt. Hallottam, amint két nő arról beszélt, milyen gyakran szoptatom meg - úgy látszott kelletlenül el kellett ezt fogadniuk, mivel Stephie ezáltal valamivel nyugodtabb volt a többi repülőgépen utazó babánál. Gyermekeink húsz órán keresztül ébren voltak, mivel olyan sok minden történt. Abbéli reményemből, hogy majd alszanak a gépen, semmi sem lett.

Mindegyik gyereknek megvolt a maga úti csomagja a saját játékaival és váltóruháival. Leah kicsi babákat, játék- és mesekönyveket valamint rajzeszközöket hozott magával. A három éves Richárd kihívást jelentett számunkra, ám csodálatosan eljátszott a Lego-jával, babáival, puzzle-val és a gyurmával, amelyből legalább millió kígyót formált. Mindegyik gyerek kapott egy új játékot kifejezetten az utazásra. A nyaralás alatt rengeteg apró játékot vettünk, hogy az utazás néhány órájára lekössük őket valami új dologgal.

Ez után a nyaralás után kimerültek voltunk ugyan, de boldogok. A gyerekekkel történő tengerentúli utazásoknak nem kell feltétlenül nagyobb kihívást jelenteniük, mint egy tengerparti nyaralásnak.

Néhány további tanács, amely hasznos lehet:

  • Amennyiben repülőgéppel utazunk, tájékozódjunk arról, hogy a légitársaság rendelkezésünkre bocsát-e gyermekágyat! Jegyváltásnál bizonyosodjunk meg arról, hogy megkapjuk-e a szolgáltatást!
  • Próbáljuk ki a kereskedelemben kapható különböző eldobható pelenkákat! Bizonyos márkák kisebesíthetik a babát. Bizonyos országokban nehéz vagy lehetetlen eldobható pelenkákat beszerezni. Azt javaslom, ezekbe az országokba vigyünk magunkkal textilpelenkát, annak ellenére, hogy a mosás problémás lehet.
  • Utazzunk praktikus ruhákban: csecsemők és kisgyermekek szülei számára a fehér és krémszínű ruhák kiesnek! Azt tanácsolom, sötét színű, mintás ruhát viseljünk, hogy a mindenkori balesetek nyomai ne váljanak túlságosan láthatóvá. Tartsunk kéznél váltóruhát, a gyermekek számára mindenkor, és a magunk számára is, ha ez lehetséges!
  • Ha kisgyermekünk van, aki szívesen mászkál mindenfelé (képzeljük el, hogy egy zsúfolt repülőtéren kell az éppen késő repülőgépre várnunk), akkor tanácsos hasonló ruhát viselnünk, vagy még jobb, ha a ruhák ugyanabból az anyagból készültek.
    Ha a nyelvi megértés problémát jelent, a hasonló ruha nagyon megkönnyítheti az azonosítást és a keresést. Egy világosan megírt bőröndcédula, melyet jól felerősítünk a gyermekre, betöltheti ugyanezt a funkciót.
  • Ha a gyermeknek van egy különleges vigasztalója (báránybőr, kedvenc játék), akkor azt vigyünk magunkkal! Az utazás kemény próbára teheti egy gyermek biztonság iránti igényét.
  • Sok légitársaság nem biztosít ennivalót olyan kisgyermekek számára, akik nem tudnak az előre megszabott étkezési időpontokra várni, és már túl nagyok a babaételekhez. A repülőgép azon személyzete, amelynek nincs gyermeke, nehezen érti meg, hogy egy gyermek néha nem tud várni. Azt tanácsolom, vigyünk magunkkal a közbeeső időkre kisebb harapnivalót, pl. friss gyümölcsöt.
    Némelyik légitársaság gyermekmenüt is kínál. Ezek az ételek azonban többnyire meglehetősen kiábrándítóak. Tanácsosabb olykor egy felnőtt adagon osztozni.. Ha két gyermekkel utazunk, kérjünk számukra egy felnőtt adagot!
  • Ha csecsemőnk "alkalmatlan" időpontban akar szopni, szoptassuk meg! Ez kevesebb feltűnést fog kelteni, mintha sírni hagynánk.

A fordítás a BuLLLetin 1993/4. száma alapján készült

Fordította: Mészáros Csilla

HírLLLevél: 

témák: