A leggyakoribb tévhitek 2.rész

10. Próbaszoptatással megállapítható, hogy a baba eleget eszik-e

Nem igaz!
Amint azt az előző részben bővebben kifejtettük, a szopott mennyiségek mérésének nem sok értelme van. Amellet, hogy a szopott mennyiséget a baba aktuális étvágya befolyásolja, a próbaszoptatás alkalmával az édesanya minden bizonnyal feszült, ideges, érzi, hogy most “teljesítenie kell”. Ilyen körülmények között szinte biztosan gátlódik a tejleadó reflex, ezért hiába termeli meg az emlő a tejet, a csecsemő nem jut hozzá. A baba biztosan kevesebbet fog szopni, mint az otthoni nyugodt körülmények között. Próbaszoptatással megállapítani, hogy elegendő-e a tejmennyiség, és az eredmény alapján tápszerpótlást javasolni alapvető hiba!
A tápszerpótlás megkezdése önmagában is elegendő ahhoz, hogy csökkentse a tejmennyiséget, míg egyszer csak az édesanya azt veszi észre, hogy csecsemője egyre kevesebbet szopik, és egyre több tápszert kap.
Ha felmerül a lehetősége, hogy a baba nem eszik eleget, először is alapos kikérdezéssel, legalább egy szoptatás megfigyelésével és egyéb vizsgálatok elvégzésével meg kell állapítani, hogy vajon mi lehet az elégtelen súlygyarapodás oka. Ezután a következő feladat az okok megszüntetése és a tejmennyiség növelése - amennyiben szükséges.

11.Fejéssel megállapítható, hogy az anyának mennyi teje van

Nem igaz!
Egy jól szopó csecsemő sokkal hatékonyabb a mell kiürítésében, mint a fejés. Sokan nem tudják kézzel kiváltani a tejleadó reflexet, emiatt a megtermelt tej nem tud kiürülni a mellből. A lefejt tej mennyisége egyetlen dologról ad felvilágosítást: arról, hogy az anya mennyit tud fejni.

12. Szoptatás előtt az anyának fertőtlenítenie kell a mellét

Nem igaz!
A szoptatás előtti mellfertőtlenítés nemcsak feleslegesen bonyolulttá teszi a szoptatás menetét, hanem kifejezetten káros is lehet. A szappan és a fertőtlenítőszerek rendkívüli módon szárítják a bőrt, ennek következtében a mellbimbó és a bimbóudvar bőre kirepedezhet, utat nyitva ezzel a kórokozóknak. A fertőtlenítőszer (különösen a klór) ekcémát okozhat a csecsemő szája körül, a szaga pedig arra késztetheti a babát, hogy elutasítsa a szopást.
A bimbóudvarba nyíló ún. Montgomery-mirigyek termelte váladék amellett, hogy ápolja a bimbó bőrét, antibakteriális hatóanyagokat is tartalmaz. Ez a tejben lévő ellenanyagokkal és immunsejtekkel együtt bőségesen elegendő védelem a csecsemő számára a mellen esetleg jelen lévő kórokozókkal szemben.

13. Az édesanyának fel kell függesztenie a szoptatást, ha elkapott valamilyen fertőzést

Nem igaz!
Nagyon-nagyon ritka kivételektől eltekintve a szoptatás nemhogy kárára lenne a babának, hanem éppen hogy az védi meg őt a fertőzéstől. A legtöbb fertőzés cseppfertőzés útján terjed, és a kórokozóval a csecsemő valószínűleg már azelőtt találkozott, hogy az édesanyán megjelentek a tünetek. Mivel az édesanya specifikus ellenanyagokat termel az adott vírussal vagy baktériummal szemben, amelyeket a tején keresztül a kisbaba is megkap, a legtöbb esetben a gyermek meg sem betegszik vagy ha mégis, sokkal enyhébben, mintha nem szopizna.

14. Mellgyulladás esetén nem szabad szoptatni az érintett mellből

Nem igaz!!!
A mellgyulladás mielőbbi gyógyulása érdekében a legfontosabb dolog a mell minél alaposabb és minél gyakoribb kiürítése.
Ezt leghatékonyabban a csecsemő tudja elvégezni. Még ha fertőzés társul is a mellgyulladáshoz - ami nem minden esetben van így - akkor sem kell attól tartani, hogy a szoptatás folytatása árt a babának. Még a szoptatás átmeneti felfüggesztése is szükségtelen nehézséget okoz az édesanyának, aki amúgy sem érzi magát jól. Amennyiben antibiotikumra van szükség, fontos, hogy az orvos olyan gyógyszert válasszon, amelyik összeegyeztethető a szoptatással.

15. Lázas anya nem szoptathat

Nem igaz!
Ennek a téves tiltásnak a legnevetségesebb indoklása mindezidáig ez volt: ” a lázas anya azért nem szoptathat, mert leforrázza a baba torkát”. Vajon mennyire lázasnak kell lennie az anyának ahhoz, hogy a teje olyan forró legyen, amivel leforrázza a baba torkát???!!!
Az ellen a kórokozó ellen, ami az édesanya lázát okozza legjobban az anyatejben lévő specifikus antitestek védenek. Kár lenne ezektől megfosztani a csecsemőt!

16. Ha a baba hány vagy hasmenése van, fel kell függeszteni a szoptatást

Nem igaz!
Gyomor-bélrendszeri fertőzés esetén a legjobb gyógyszer az anyatej. Még idősebb csecsemő esetén is jól teszszük, ha inkább a többi ételféleség adását függesztjük fel, és a szoptatást szorgalmazzuk.
Az anyatej könnyen emészthető táplálék (nem úgy, mint a tehéntej!), betegség esetén is biztosítja a baba számára a tápanyagokat és a megfelelő folyadékmennyiséget. A benne található ellenanyagok segítenek a kórokozó lekűzdésben, a szopás pedig megnyugtató, vigasztaló, fájdalomcsillapító hatásánál fogva megkönnyíti a beteg gyermek számára ezeknek a nehéz napoknak az átvészelését.

17. Ha az anya gyógyszert szed, nem szoptathat

Nem igaz!
Nagyon ritkán fordul elő olyan helyzet, amikor az édesanyának olyan gyógyszert kell szednie, ami mellett nem szoptathat. Csaknem minden gyógyszercsoportban található olyan alternatíva, ami összeegyeztethető a szoptatással. Mielőtt az orvos gyógyszert ír fel, komolyan mérlegelnie kell a baba nem-szoptatásából származó hátrányokat mind a babára, mind az anyára nézve, és lehetőség szerint olyan orvosságot kell keresnie, ami mellett a szoptatás folytatható.

18. A tápszer majdnem ugyanaz, mint az anyatej

Nem igaz!
A csecsemőtápszerek csak felületesen hasonlítanak az anyatejre. Sokkal több fehérjét, vasat, alumíniumot, kadmiumot, mangánt és ólmot tartalmaznak, mint az anyatej. Fehérje- és zsírsavösszetételük jelentősen eltér az anyatejétől. Nem tartalmaznak ellenanyagokat, élő sejteket, enzimeket, hormonokat. Öszszetételük nem változik az etetés elejétől a végéig, a napszaktól vagy a baba korától függően. Az anyatej egyedileg készül minden egyes csecsemőnek, míg az azonos fajtájú tápszeresdobozok mindegyikében ugyanaz van.
Időről időre újabb és újabb adalékokkal igyekeznek a tápszerek minőségét javítani, de az anyatej élő anyagait soha nem fogják tudni pótolni.
Fentiek ismeretében az egészségügyben mindent meg kellene tenni azért, hogy az édesanyák sikeresen szoptassák gyermekeiket. A csecsemőtápszereket gyógyszerként kellene kezelni, és csak igen indokolt esetben, a haszon és a kockázat gondos mérlegelésével lenne szabad ezeket felírni.

Juhász Judit
Irodalom:
ld. az előző számban

HírLLLevél: 

témák: