Kenguru módszer

Hogyan könnyítsük meg gyermekünk megérkezését e világra?

inkubátorban fekvő kisbaba

Első unokám, Sebastian 8 héttel hamarabb született és légzési nehézségei voltak. Napokig szinte minden idejét inkubátorban töltötte, lélegeztető gépre kapcsolva, miközben mi csak a műanyag falakon keresztül nézhettük őt vágyakozva arra, hogy végre megérinthessük és a kezünkben tarthassuk.

Édesanyját egy kissé szokatlan dologgal ajándékoztam meg, erre biztosan nem számított: több darab, elöl végig gombolós inggel. Abban a pillanatban, amikor Sebastian már nem szorult gépi lélegeztetésre, édesanyja megértette az ajándék lényegét. Az inge alá helyezte őt, bőrük összeért, miközben továbbra is a monitorokhoz volt kötve a pici.

Azonnal odasimult édesanyjához, fejecskéjét mamája mellkasához nyomta, és a megszokott hangot és szívverést hallva, az ismerős illatokat érezve ellazult a biztonságos melegben, édesanyja mellének közelében. Szerencsére Sebastian élete első napjait egy olyan kórházban töltötte, ahol a kenguru módszer elfogadott és támogatott eljárás, és ahol az édesanya minden támogatást megkap ahhoz, hogy testközelben lehessen gyermekével.

édesanyja mellkasán pihenő koraszülött

Mindez megváltozott, amint – miután légzése stabilizálódott – visszakerült abba a kórházba, ahol született, mert itt a személyzet nem ismerte a kenguru módszert.

Mi is a Kenguru módszer? (Kangaroo Mother Care = KMC)

A legtöbb egészségügyi dolgozó, aki anyákkal és újszülöttekkel dolgozik, ismeri ezt az eljárást. A tényleges gyakorlati megvalósítása azonban kórházról kórházra nagyban kölünbözhet. Egyes helyeken a kenguru módszerre csak a koraszülöttek kezelésében alkalmazott technológia kiegészítőjeként tekintenek, ami csak rövid időre és akkor is csak bizonyos feltételek teljesülése esetén engedélyezhető.
Máshol a kenguru módszer a megszokott ellátási mód úgy koraszülött, mint időre született csecsemők esetén, és a technikai eszközöket mind a kenguru módszerhez alkalmazkodva használják.

A KMC lényegi összetevői nagyon egyszerűek, ugyanakkor ingerekben rendkívül gazdag környezetet biztosítanak a csecsemőnek és édesanyjának is. Dr. Nils Bergman tanulmányában megfogalmazta az eljárás előnyeit és meghatározta azokat az elemeit, amelyek elengedhetetlenek a módszer sikeréhez (Bergman, Linley and Fawcus 2004).

A módszer első eleme a bőrkontaktus, amikor is a csecsemő függőleges helyzetben az édesanyja mellkasán helyezkedik el, úgy hogy a bőrük összeér.
A második elem a kizárólagos szoptatás, ami a bőrkontaktus által nagyon könnyen meg tud valósulni.
A harmadik eleme a módszernek az, hogy a csecsemőt nem választják el édesanyjától, vagy ha igen, akkor csak nagyon rövid időre, a beavatkozásokat – akár az újszülöttről, akár az anyáról van szó – úgy végzik el, hogy közben nem szakítják meg a kontaktust.
A negyedik elem pedig a támogatás. Az anyát támogatják abban, hogy gyermeke igényeit folyamatosan ki tudja elégíteni. Támogatás alatt értünk mindent, ami biztosítja az anya és csecsemője egészségi, fizikai, pszichés és érzelmi jólétét, anélkül, hogy őket elválasztanánk egymástól.

Lélegeztető gépen lévő koraszülöttel is lehet kenguruzni

Mik a kenguru módszer előnyei?

A kenguru módszert azért találták ki, hogy a koraszülött csecsemők túlélési esélyeit javítsák olyan országokban, ahol a technikai eszközök csak korlátozott mértékben álltak rendelkezésre (Bergman and Jurisoo 1994), de az azóta folyamatosan zajló kutatások azt igazolják, hogy a módszer valójában jobb mind a koraszülött, mind az időre született csecsemők ápolására.

A kenguru módszernek a szoptatás megkönnyítésében és támogatásában is óriási szerepe van. (Syfrett and Anderson 1993) Koraszülött és időre született csecsemőkön végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a kenguru módszer hatására nagyobb arányban kezdtek el az anyák szoptatni, hazaadáskor nagyobb arányban zajlott kizárólagos szoptatás, illetve a szoptatási időszak is hosszabb volt. Ezeket az előnyöket olyan tanulmányokban is kimutatták, ahol a KMC csak részben valósult meg. Egyes esetekben például az anyának csak naponta két órára engedélyezték a bőrkontaktus az újszülöttjével, de már ez a szokásos inkubátoros gondozástól való minimális eltérés is gyakran hozott kedvező eredményt a szoptatás tekintetében. (Righald and Alade 1990)

édesanyjával kenguruzó csecsemő

Miért vezet a kenguru módszer sikeres szoptatáshoz?

A kutatások több okot is felsorolnak:

  • A kenguru módszert alkalmazó édesanyák pozitívabban viszonyulnak csecsemőikhez. (Tessier et al.1998). Egyes országokban a KMC széleskörű alkalmazása következtében kisebb arányban fordult elő gyermek bántalmazás illetve az újszülöttről való lemondás (Bergman and Jurisoo 1994). A módszer alkalmazása közben az anyák erőteljesebben élik meg a szeretetet gyermekük iránt, ezért náluk jobb a szoptatási hajlandóság és eredményesebb a szoptatás.
  • A kenguru módszer lehetővé teszi a gyakori etetést (Whitelaw, Heisterkamp and Sleath et al. 1998), ami egy nagyon fontos feltétele a megfelelő tejtermelésnek. Mivel az anya állandóan gyermeke közelében van, ezért hamar felismeri a korai éhségjeleket, és rögtön kínálni tudja a mellet.
  • A kenguru módszer alkalmazásakor a csecsemő életfunkciói stabilabbak, ami azt jelenti, hogy több energiát tud fordítani a mellből való táplálkozásra. Az anya teste rendkívül hatékonyan tudja szabályozni a baba testhőmérsékletét. Ha a gyermek túl meleg, akkor az anya testhőmérséklete kissé lecsökken, viszont ha a csecsemő lehűl, az anyai hőmérséklet megemelkedik. Több tanulmány is igazolta, hogy a kenguru módszer ugyanolyan hatékonyan, vagy még hatékonyabban tudja szabályozni az újszülött testhőmérsékletét, mint az inkubátor. Ezeknek a csecsemőknek jobb az oxigénellátottsága, stabilabb a pulzusa, kevesebb stressz jelet produkálnak, mint akiket az anyjuktól eltávolítva gondoznak.
  • Azok az anyák, akiknek újszülöttjeik még nem voltak képesek mellből táplálkozni, több tejet tudtak kifejni, mint azok, akik nem voltak bőrkontaktusban a gyermekükkel. (Anderson 1991)
  • A kenguru módszer lehetővé teszi az anya számára, hogy gyermeke gondozásában maximálisan részt vegyen, ezért ezek az anyák hamarabb megismerik gyermekeiket, felismerik a korai éhségjeleket, illetve a stressz és a kimerültség jeleit. Ezeknek a jeleknek a felismerése nagyon fontos a szoptatás szempontjából, különösen koraszülött gyermek esetén.
  • A kenguru módszer megerősíti az anyát abban, hogy fontos a gyermeke számára. Az olyan kórházakban, ahol az anyákat rutinszerűen elválasztják gyermeküktől, az édesanyák gyakran úgy érzik, nemcsak hogy nem fontosak gyermeküknek, hanem egyenesen veszélyt is jelentenek rájuk nézve. Az érzés, hogy anyai szerepükben megerősítést kapnak a személyzettől is, arra ösztönzi az anyákat, hogy a szoptatást tekintsék a gyermekük legideálisabb táplálási módjának.

Kenguru módszer vagy inkubátor és kiságy

bőrkontaktusban, függőleges pozícióban szopó csecsemő

A KMC alkalmazása közben a gyermek az anya mellkasán helyezkedik el függőleges helyzetben. Dr. Christina Smillie orvosigazgató (Breastfeeding Resources, Stratford, Connecticut, USA) a szoptató anya-gyermek párok támogatásakor a "baba által vezérelt mellre tapadást" szorgalmazza. Dr. Smillie úgy gondolja, hogy a vertikális testhelyzet segíti a csecsemőt a tájékozódásban és abban, hogy megtalálja a mellet. Az anyjával bőrkontaktusban a baba hallja annak szívverését, hangját – akárcsak az anyaméhben – érzi az illatát, és képes úgy elhelyezkedni, hogy anyja arcára nézzen és szemkontaktusba kerüljön vele. Az újszülöttek ösztönösen képesek szopni, és ezek a stimulusok megteremtik a kereséshez és a mellre tapadáshoz az ideális környezetet.

Hasonlítsuk össze ezt a csecsemőt egy olyannal, aki elszigetelten fekszik az inkubátorban vagy a kiságyban, ismeretlen hangokat, műszerek zörejét hallja, és kórházi fertőtlenítő szagát érzi! Időről időre, amikor a kórházi személyzet azt jónak tartja, bebugyolálják egy takaróba, és kiviszik az anyjához szopni. Az anya szoptatáshoz az ölébe veszi, valószínűleg nincs is lehetősége, hogy a szemébe nézzen vagy érezze anyja bőrét. Nem meglepő, hogy ez a csecsemő nem nagyon tudja, mit is kellene csinálnia ebben a helyzetben.

Sok laktációs szaktanácsadó vagy frissen szült anyákkal foglakozó szakember tud beszámolni olyan nőkről, akik nem szándékoztak szoptatni, viszont amint a kenguru módszerhez egy kicsit is hasonlítható tapasztalatban lett részük, meggondolták magukat.
Volt egy olyan eset, ahol egy anya, akinek a vajúdását és szülését kísértem, kijelentette, hogy cumisüvegből kívánja táplálni gyermekét. A szülést követően az orvosa a mellkasára tette a babáját, és elmondta, hogy a bőrkontatktus nagyon jót fog tenni a csecsemőnek. Az édesanya gyengéden cirógatta a kicsit, beszélt hozzá, majd körülbelül egy óra múlva a baba felkúszott a mellkasára, és megpróbálta a szájába venni a mellbimbót. Bizonytalan voltam, hogyan fog erre reagálni, hiszen ismertem a szándékait a csecsemőtáplálással kapcsolatban, de ő rámosolygott a fiára és azt mondta: "Meggondoltam magam." Kilenc hónapig szoptatott.

A kutatások egyre inkább azt igazolják, hogy a gyermek egészségének és túlélésének záloga a kenguru módszer folyamatos alkalmazása a szülést követően. Sok kórházban az a gyakorlat, hogy a koraszülött gyermeket inkubátorba teszik, amíg stabilizálódik az állapota, és csak utána adják oda az anyának kenguruzásra. Ugyanakkor, egy tanulmányból az derül ki, hogy azoknak a koraszülötteknek, akik a szülést követően azonnal bőrkontaktusba kerültek édesanyjukkal, gyorsabban és hatékonyabban stabilizálódott az állapotuk, mint azoknak, akiket inkubátorba helyeztek. (Bergman, Linley and Fawcus 2004)

kisbaba az édesanyja blúza alatt

Ebben a tanulmányban 1200 és 2199 gramm közötti újszülötteket véletlenszerűen helyeztek inkubátorba illetve bőrkontaktusba anyjukkal születésüket követően 6 órára. A bőrkontaktusba helyezett újszülötteket egy összehajtott törölközővel kötötték az anya mellkasára, úgy, hogy a fejük és a melkasuk meg legyen támasztva, de a légzésben ne legyenek gátolva. A csípőjüket béka pozícióban rögzítették. Egyébként pedig mindkét csoport ugyanolyan ellátásban részesült. Mindegyik bőrkontaktusos gyermeknek öt órán belül stabilizálódott az állapota, ezzel szemben az inkubátorban elhelyezetteknek kevesebb mint felénél volt ugyanez tapasztalható.

A bőrkontaktusnak a szoptatás megkönnyítésén kívül számos más jótékony hatása is van, például hatékonyan előzhető meg általa a hipoglikémia, azaz az újszülöttek kórosan alacsony vércukorszintje (Bergman, Linley and Fawcus 2004). Mivel sok újszülött kap pótlást a hypoglikémiától való félelem miatt, a kizárólagos szoptatás tekintetében is nagy jelentősége van tehát a bőrkontaktusnak.

A bőrkontaktus csökkenti a fájdalomérzetet például a sarokból vett vérvétel során, sőt eredményesebb módszernek bizonyul a fájdalomcsillapító gyógyszereknél (Ludington, Hoe, Hosseini and Torowicz 2005).

Bergman úgy jellemzi az anya testét, mint az újszülött természetes környezetét (Bergman, Linley and Fawcus 2004). A legjelentősebb indok, amiért az újszülöttet az anyjával együtt kell tartani éppen az, hogy a gyermek számára megnyugtató ez a környezetet.
A kenguru módszer hatására a csecsemők glükokortikoid-szintje (stresszhormon szintje) sokkal alacsonyabb, mint azoknak, akik nincsenek bőrkontaktusban az anyjukkal. (Smillie 2006). Bergman azt állítja, hogy amikor a csecsemőt elválasztják anyjától, erre egy automatikus, veleszületett biológiai reakcióval válaszol, amit "tiltakozás-kétségbeesés"- nek nevez. Először az újszülött sír, mozog (amennyit bír), hogy megtalálja anyját ("tiltakozás"), aztán ahogy múlik az idő és az anyja nem reagál, lelassul a szívverése, lecsökken a testhőmérséklete, és kevésbé aktívvá válik ("kétségbeesés"). Ezek a válaszreakciók késleltetik a méhen kívüli élethez való alkalmazkodást.

Pozitív anya-gyermek kapcsolat

Akár mellből táplálkozik a csecsemő, akár nem, a kenguru módszer pozitív hatással van az anya-gyermek kapcsolatra, és jótékony hatása messze túlmutat az újszülöttkoron is. Egy tanulmány kimutatta, hogy azok az anyák, akik alkalmazták a kenguru módszert, kisebb arányban mentek vissza dolgozni a szülést követő első évben.

Szülőágyon bőrkontaktusban szopó újszülött

Amíg a technika sikeresen életben tartja a gyermekeket, addig a KMC abban segíti őket, hogy növekedjenek és kibontakozzanak. A megerősített anya-gyermek kapcsolat és a megnövekedett szoptatási arány önmagában is jobb kilátást eredményez a gyermekek egészségére nézve. Egyértelműen bizonyított tény, hogy a kenguru módszer kellene, hogy legyen a normál gondozási forma mind időre született, mind koraszülött gyermekek esetében, és csak abban az esetben volna szabad inkubátorba tenni egy újszülöttet, ha olyan műszeres beavatkozásra van szükség, ami semmi módon nem egyeztethető össze a kenguru módszerrel.

Amikor unokám, Sebastian egy hetesen visszakerült a helyi kórházba, menyem meglepődve tapasztalta, hogy a személyzet úgy gondolta, a kisfiú számára túlságosan stresszes lenne, ha továbbra is kenguruztatná őt édesanyja. "Túl stresszes?" - kérdezte. "Hát, nézzük meg!"
Sebastiant addigra már rákapcsolták a monitorokra, amik jelezték szívverését, légzését és hőmérsékletét. Menyem rátette a kisfiút a mellkasára, és nyakig begombolta az ingét, hogy melegen és biztonságban tartsa a picit. Néztük a görbéket a monitoron. A légzése egyenletessé, a hőmérséklete stabillá vált, a szívverése kevésbé volt szaggatott. Az ápolónő is látta mindezt, de nem szólt egy szót sem. De ezután senki nem mondta, hogy tegyük vissza az inkubátorba, és attól kezdve három hetes koráig, amikor végre hazajöhetett a kórházból, Sebastian ideje nagy részét kenguruzva töltötte – megkönnyítve megérkezését erre a világra.

Egy évvel hamarabb születünk?

2001-ben a kenguru módszernek köszönhetően világhírűvé vált Dr. Nils Bergman egy LLLI konferencián előadást tartott a KMC-ről. Hangsúlyozta, hogy az anyát és a gyermekét egy párnak kell tekinteni, és hozzátette: "a szoptatás legnagyobb ellensége az elválasztás".

Antropológusok szerint az ember kb. egy évvel "hamarabb" jön a világra. A legtöbb emlősnél a születéskor mért agytérfogat 80 %-a a felnőtt méretnek, míg az ember esetében ez az arány 25 %. Az ember 21 hónappal a fogantatása után éri csak el a felnőtt agytérfogat 80 %-át, azaz a születést követő 12. hónapban. Ez azt jelenti, hogy a magzati agyfejlődés az anyaméhen kívül fejeződik be. Ebből az következik, hogy a legmegfelelőbb környezet az újszülött számára a növekedés befejezéséhez a bőrkontaktus az édesanyával, miközben az anyatej biztosítja számára az ideális táplálékot, amely különleges módon alkalmazkodik az "éretlen" újszülött igényeihez.

Forrás: NEW BEGINNINGS, Vol. 24 No. 2, March-April 2007, pp. 52-55
http://www.llli.org/NB/NBMarApr07p52.html

Fordította: Alexa Katalin

Irodalom

  1. Anderson, G.C. Current knowledge about skin-to-skin (kangaroo) care for preterm infants. J Perinatol 1991; 11:216-26.
  2. Bergman, N.J. and Jurisoo, L.A. The "kangaroo-method" for treating low birth weight babies in a developing country. Trop Doct 1994; 24:57-60.
  3. Bergman, N.J., Linley, L.L., and Fawcus, S.R. Randomized controlled trial of skin-to-skin contact from birth versus conventional incubator for physiological stabilization in 1200- to 2199-gram newborns. Acta Paediatr 2004; 93:779-85.
  4. Cattaneo, A., Davanzo, R., Bergman, N. et al. Kangaroo mother care in low-income countries. International Network in Kangaroo Mother Care. J Trop Pediatr 1998; 44:279-82.
  5. Galligan, M. Proposed guidelines for skin-to-skin treatment of neonatal hypothermia. MCN Am J Matern Child Nurs 2006 Sept-Oct; 31(5):298-304.
  6. Ludington-Hoe, S.M., Hosseini, R., and Torowicz, D.L. Skin-to-skin contact (kangaroo care) analgesia for preterm infant heel stick. AACN Clin Issues 2005; 16(3):373-87.
  7. Ludington-Hoe, S.M., Nguyen, N., and Swinth, J.Y. Kangaroo care compared to incubators in maintaining body warmth in preterm infants. Biol Res Nurs 2000; 2(1):60-73.
  8. Morelius, E., Theodorsson, E., and Nelson, N. Salivary cortisol and mood and pain profiles during skin-to-skin care. Pediatrics 2005 Nov; 116(5):1105-13.
  9. Righard, L., Alade, M.O. Effect of delivery room routines on success of first breastfeed. Lancet 1990; 1105-7.
  10. Smillie, C. Baby-led latching. Seminar presented at Cambridge, Ontario, June 2006.
  11. Syfrett, E.B. and Anderson, G.C. Early and virtually continuous kangaroo care for lower-risk preterm infants: Effect on temperature, breast-feeding, supplementation, and weight. Paper presented at the biennial conference of the Council of Nurse Researchers, American Nurses Association, November 1993.
  12. Tessier, R. et al. Kangaroo mother care and the bonding hypothesis. Pediatrics 1998; 102(2):e17.
  13. Whitelaw, A., Heisterkamp, G., and Sleath, K. et al. Skin-to-skin contact for very low birthweight infants and their mothers. Arch Dis Child 1988; 63:1377-81

HírLLLevél: 

témák: