Hosszantartó szoptatás

Szoptatni a gyermeked 3, 4 vagy 5 éves koráig – talán gyakoribb, mint gondolnánk?!

szopizó kisgyerek

"Szóval az én lányaim 3-3 évig szopiztak, és mondhatom nem bántam meg. Ha lenne még egyszer gyermekem ugyanígy csinálnám. Nagylányom éjjel-nappal rajtam lógott, azokat a szemeket nem feledem. Pajkos mosoly volt az arcán, szopizás közben simogatta a karom. Mikor nagyobb lett már mondta, hogy kéri. Játszótéren el kellett bújni cicizni. Pár perc szopizás utána futás vissza játszani. Ha mondtam neki, hogy nagylány már ehhez, a válasza: "csak egy icipicit" volt. Persze ehhez kellett egy megértő szerető férj, akinek természetes volt ez a dolog. Nem erőltettük a leszokást, pedig hidd el a fél világgal összevesztünk (köztünk a gyerekorvosunkkal) emiatt. – Anikó

„Mostanában egy társaságban anyák arról beszéltek, hogy egy 5 éves gyerek szopása már az anyáról szól… Ezt csak az tudhatja, aki benne van. Ha te őszintén azt tudod mondani, hogy a lelked mélyén érzed, hogy kellesz neki, nyugodtan meg is mondhatod. Nem kell azt mondani, hogy te ezt csinálod, csak pl. annyit, hogy jobb efölött nem ítélkezni, az az anya biztosan tudja, mit akar a gyermeke, ő a legkompetensebb ennek megítélésében.”

„…Az oviban nem beszélt erről soha. Ha nem kérdezték tőle, eszébe sem jutott. Szerintem tudják, hogy általában nem szopiznak olyankor már a gyerekek, de nem okoz nekik logikai bukfencet, hogy akkor talán nekik sem kéne. Van egy helye és ideje ennek, az oviban meg mást csinálunk. Mi ugyan megmondtuk (volt kérdőív, amin kérdezték meddig szopott), de senki nem foglalkozott vele. (Vita volt róla, de nem hagytam beleszólást.) Ha úgyis beszéltek róla (nyilván), hogy lassan ideje lenne befejezni, meg a többiek tudod már biztosan nem szopiznak stb., úgyis tudni fogják, hogy ez a téma nem az oviba való. Szinte kizártnak tartom, hogy egy gyerek csak úgy magától elkezdjen arról beszélni, hogy milyen finom is a tejecske. Valahogy tudják, hogy az nagyon intim dolog, és elsősorban nekik az.” - Ilkamama

„…aztán idén ősszel (4-et töltötte) végre összejött egy fogadóóra, és ott előjött a kérdés, hogy anno szoptattam-e, és meddig? Hát meglepődtek a válaszon, hogy "egy hónapja választotta el magát"...de szerintem még jobban azon, hogy ezt eddig nem tudták, de fel sem tűnt nekik... tehát mégsem stimmel annyira az az elméletük, hogy én evvel magamhoz kötöm, és betegesen függővé teszem... hiszen a gyerek szerintük (!) kifejezetten önálló.” - bonyolult

„Ami igazából zavar: ha közel jön hozzám, a keze egyből bevándorol a pólómba/blúzomba/ingembe/pulcsimba.
..Nemcsak velem, hanem a nagymamával is csinálta. Néha zavart, de arra jutottam olyan ez neki mint más gyereknek a vigasztaló párna, rongybarab stb. Ezt választottuk. Szerintem sokkal rosszabb lenne, ha a cumihoz kötődne így, vagy sírna a vigasztalanságtól, mert nincs eszköze.”
 - Ilkamama

„… a szívem mélyén érzem (és tapasztalom), hogy még szüksége van rám, és ha nem elégítem ki a közelségigényét, akkor az visszaüt (máshol). Ezt jó pillanataimban vállalni is tudom jó szívvel, csak sokszor híján vagyok a jó pillanatoknak...
A másik, ami nehéz szoptatáskor, az az érintés. Egy közel 3,5 éves már nem olyan darabos mozgásokkal próbálja ingerelni a mellet, hanem inkább egy felnőttéhez hasonlít. Nekem ez olyan rossz érzés: mindig a szexre asszociálok róla (azokat az érintéseket juttatja eszembe), és ettől persze lelkiismeret-furdalásom van. Vannak érintések, amiktől kifejezetten dühös leszek - ez még rosszabb érzés... Tudom, hogy ezzel benne keltek lelkiismeret-furdalást, de egyszerűen annyira zavar, hogy nem tudok uralkodni magamon.”
- cseso

Kétségtelenül vannak olyanok, akik azt gondolják, hogy évekig szoptatni egy gyermeket furcsa, visszataszító, káros vagy pusztán helytelen. Érdemes azonban megfontolni a következőket:

Az Amerikai Gyermekorvosok Szövetsége azt mondja: „A gyermekorvosoknak és szülőknek tudatában kéne lenniük, hogy a kizárólagos szoptatás biztosítja kb. 6 hónapos korig a gyermekek optimális növekedését és fejlődését és folyamatos védelmet nyújt a hányásos és légzőszervi fertőzések ellen. A szoptatás folytatódjon legalább a gyermek első életévéig vagy ezen túl, mindaddig, amíg ez a gyermek és az édesanya számára is kívánatos. Nincs felső határa a szoptatás időtartamának, és semmiféle bizonyíték nincsen arra nézve, hogy a 3 éves korig vagy az azon túl tartó szoptatás bármilyen pszichés vagy fejlődési sérülést okozna. (AAP 2005)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint „a csecsemőknek kizárólagos szoptatásra van szükségük életük első 6 hónapjában ahhoz, hogy az optimális növekedést, fejlődést és egészséget elérjék. Ezután, ahhoz, hogy táplálkozási szükségleteik ki legyenek elégítve, a csecsemőknek megfelelő és biztonságos kiegészítő táplálékot kell kapniuk, miközben a szoptatás folytatódjon két éves korukig vagy azon is túl.”

A Háziorvosok Amerikai Szövetsége a szoptatás folytatását ajánlja az első életévben és hozzáteszi, hogy „az egy éven túli szoptatásnak figyelemreméltó haszna van az anya és a baba számára is, és emiatt mindaddig folytatódjon, amíg az mindkettejüknek kívánatos.” Azt is megjegyzik, hogy „amennyiben a gyermek két évnél fiatalabb az elválasztáskor, akkor fokozottabb kockázatnak van kitéve a különböző megbetegedések szempontjából.” (AAFP 2001)

Dr. Dettwyler (antropológus professzor) Szoptatás: Biokultúrális Áttekintés című könyvében van egy fejezet a következő címmel: Az elválasztódás ideje: Az elválasztódás természetes ideje a modern emberi populációban az emberszabásúakra érvényes törvényszerűségek szerint.

kisgyerek kisautóban

Dettwyler összehasonlítja a különböző főemlősöket, köztük az embert is, egymással, hogy megtalálja, vajon mi lenne a biológiai norma az ember számára az elválasztódásra. Azt találta, hogy a testméretet, fejlettséget és az átlagéletkort figyelembe véve a modern ember számára a természetes kor az elválasztódásra 2,5 és 7 éves kor között van. Az, hogy egy gyermek 4 évesen még szopik, teljesen normális és természetes.

Ha hosszútávon szoptatod a gyermekedet, akkor előbb-utóbb szembetalálod magad feléd irányuló kritikákkal. A La Leche Liga nemzetközi honlapján találhatsz jó tanácsokat a család, a barátok vagy éppen a teljesen ismeretlenek felől érkező kritikák kezelésére.
Ha kritika ér, gondolj arra, hogy az emberek talán egyszerűen nincsenek tisztában a hosszútávú szoptatás előnyeivel, vagy éppen az általuk annakidején választott nevelési irány miatt bűntudatot éreznek. A következő lehetséges reagálási módokat érdemes megfontolni:

  • Figyelmen kívül hagyni: egyszerűen tovább menni vagy áttérni valami más tárgyra
  • Információval ellátni: könyveket, cikkeket ajánlani, egészségügyi szakértők gondolatit megosztani a hosszútávú szoptatásról
  • A humort használni: viccet csinálni a helyzetből vagy magunkból, nem a másik emberből
  • Elfogadás: elfogadni és megérteni a másik álláspontját és további kérdéseket feltenni neki anélkül, hogy ellentmondanánk vagy egyetértenénk
  • Együttérzés: kimutatni, hogy megértjük a másik ember érzéseit és gondolatait.

Dr. William Sears (Ask Dr. Sears: Extended Breastfeeding - Handling the Criticism) is ajánl néhány ötletet az ilyen irányú kritika kezelésére. Azt javasolja, hogy legyünk tudatában a következőknek:

  • A tudomány a te oldaladon áll.
  • A világ véleménye a te oldaladon van.
  • Jót tesz az egészségednek.
  • Jó hatással van a kisgyermeked viselkedésére.
  • Fogd az orvosodra.
  • Hagyd, hogy a gyermeked hallgattassa el a kritikát.

További információkat találhatsz KellyMom oldalán: Handling Criticism about Breastfeeding. KellyMom oldala egy csodálatos forrása a szoptatással kapcsolatos információknak. Ha éppen nagyobb gyermekedet szoptatod és támogatásra van szükséged, akkor látogasd meg a fórumaikat. Van külön fórum a 3 év körüli vagy annál nagyobb szopó gyermekek szüleinek, illetve külön a totyogó korosztályok számára: 12-24 hónap közöttieknek és a 24-36 hónaposoknak.

Fordította: Verdes Dóra

HírLLLevél: 

témák: