A csecsemő mellrehelyezése*

A szoptatás elkezdése

A következő lépések a csecsemő mellre helyezését magyarázzák el. Ezek segítenek abban, hogy a csecsemő jól szopjon, sok tejhez jusson és abban is, hogy az emlőbimbó érzékenységét és fájdalmát megelőzze.

Mivel fontos, hogy a fiatal csecsemő megtanuljon hatékonyan szopni, azt ajánljuk, hogy lépésről lépésre alkalmazza ezt a technikát, míg ön és csecsemő meg nem tanulják. Egy idő után, amikor már mindketten gyakorlottabbak, kipróbálhatja bármelyik testhelyzetet és módszert, amely kényelmes önnek.

Ha már megtanulta a szabályos mellre helyezést, simán és könnyen természetessé válik a folyamat. Egy csecsemőt megszoptatni lényegesen egyszerűbb, mint leírni a folyamatot.

1. Helyezkedjen el kényelmesen. Az első néhány alkalommal a legegyszerűbb felülve elkezdeni a szoptatást. Üljön fel az ágyban, egy kényelmes karosszékben vagy hintaszékben. A párnákra szükség van. Helyezze azokat a háta mögé, a könyöke alá és az ölébe a csecsemő megtámasztásához. Használjon zsámolyt, hogy a térde magasabban legyen. Lazán helyezkedjen el, hogy az izmai ne feszüljenek.

bölcsőtartás 2. A csecsemőjét is kényelmesen helyezze el. A csecsemő az oldalán feküdjön úgy, hogy egész teste szemben legyen önnel. A feje kerüljön az ön könyökhajlatába. A hátát az alkarjával támassza meg, míg a kezével tarthatja a fenekét, vagy a felső combját. A csecsemő füle, válla és csípője egy vonalban legyenek. A fejét egyenesen a test vonalában kell tartani, ne hajoljon hátra, vagy oldalra. Tartsa a csecsemőt mellmagasságban, hogy se önnek ne kelljen előrehajolnia, se a csecsemőnek ne kelljen nyújtózkodnia. Az ölébe helyezett párna segítségére van.

3. Kínálja a mellét a csecsemőnek. A szabad kezével fogja meg a mellét úgy, hogy felül elhelyezett hüvelykujjával és alulra helyezett többi ujjával fogja közre azt. A hüvelyk- és a mutatóujja "C" betűt formáljon. Győződjön meg arról, hogy az ujjai a bimbóudvar (barna terület) mögött vannak-e.

4. Bátorítsa a csecsemőt arra, hogy ügyesen "harapjon rá". Érintse meg a csecsemő ajkát az emlőbimbóval. Ha a csecsemő feje ellenkező irányba fordul, gyengéden nyomja meg az arcát az önhöz közelebb eső oldalon. A kereső reflex segít önnek, hogy a baba ön felé forduljon. Akkor próbálja meg újból megérinteni az ajkát, beszéljen hozzá és biztassa, hogy nyissa ki a száját. Ha a csecsemő nagyra tátotta a száját, helyezze az emlőbimbóját a szájába, és gyorsan emelje őt magához, azzal a karjával amelyikben tartja. Fontos, hogy a csecsemőt húzza magához nagyon közel, és ne ön mozduljon a csecsemő irányába. Előfordul, hogy néhányszor meg kell próbálni ahhoz, hogy az ön mozdulatai és a csecsemő reakciói összehangolódjanak, hogy minden simán menjen. Ha a csecsemő nyűgösködni kezd, hagyja abba, nyugtassa meg, mielőtt újból kezdené.

5. Eredményes szopási technika. Annak érdekében, hogy a szopás eredményes legyen, a csecsemőnek a bimbóval együtt a bimbóudvarnak nagy részét is a szájába kell vennie. A bimbóudvar alatti tejöblöknek össze kell nyomódnia ahhoz, hogy a tej kiáramoljon belőlük. A csecsemő teljesen vegye be az emlőbimbót úgy, hogy a szája kb 2,5 cm vagy nagyobb bimbóudvarrészt takarjon el. Győződjön meg arról, hogy a bimbó a szájában középen a nyelve felett van-e. A csecsemő olyan közel legyen, hogy az orra hegye érintse a mellét. Ebben a helyzetben még egészen jól tud lélegezni. Ha azonban a melle elfedi az orrnyílásokat inkább próbálja meg megemelni a mellét vagy a csecsemő testét önhöz közelebb húzni, de ne nyomja le a melle felső részét.

6. Érzékeny vagy fájdalmas emlőbimbó. Ha a csecsemő helyesen "harap rá" a mellre és helyesen szopik nem érezhet semmilyen fájdalmas nyomást az emlőbimbón. Ha a csecsemő nem megfelelően szopik, vagy fájdalmat érez a szoptatáskor, akkor ajánlatos abbahagyni és újból kezdeni. A szoptatás megszakítása úgy lehetséges, hogy az ujját a csecsemő szájának egyik sarkába helyezi, ezután vagy nyomást gyakorol a mellére vagy gyengéden elhúzza a csecsemő arcát. Ne hagyja, hogy a csecsemő folytassa a helytelen szopást, mert ez az emlőbimbó érzékenységéhez vezet, és a rossz szopásmintát nehezebb lesz később kijavítani. Ha az emlőbimbó ezután is fáj, a következő lehetséges okokat kell ellenőrizni.

  • Ne hagyja, hogy a csecsemő "csúszkáljon" az emlőbimbón, gyorsan állítsa be a helyes szoptatási helyzetet. Győződjön meg róla, vajon elég nagyra nyitja-e a száját ahhoz, hogy a mellbimbó elég mélyen kerüljön a szájába.
  • Ha a csecsemő állandóan erősen "harap" a mellre, amikor szopni kezd, akkor összenyomva az arcát, húzza le az alsó állkapcsát, miközben érthető, határozott hangon mondja azt, hogy "nyisd ki".
  • Ha az emlőbimbó fájdalma nem szűnik meg, húzza le a csecsemő alsó ajkát, ellenőrizze, hogy látható-e a nyelve az alsó ajak és a mellbimbó között. Ha nem látja a nyelvét, vegye le a mellről, és kezdje újra, biztosítsa, hogy a baba nagyra nyissa a száját, és a nyelve az emlőbimbó alatt legyen, amikor "ráharap".

7. Az eredményes szopás. Sok csecsemő a születés pillanatától kezdve tudja, hogyan kell szopni. Másoknak néhány napos tanulásra, türelemre, biztatásra és a fent leírt útmutatóra van szükségük. De ha már egyszer a csecsemő megfelelően szopik, élvezet nézni. Mivel erősen szopik, az arcizmai olyan keményen dolgoznak, hogy még a fülei is mozognak.Látni lehet a szájkapocs izmainak mozgását és hallani a nyelését. Amikor a kezdeti éhsége megszűnik, ellazul és szopása gyengébb lesz, kevesebbet nyel, mivel élvezi az anyamell közelségét és vigaszát.

Egyéb szoptatási helyzetek

Jó dolog, ha változtatja a szoptatási helyzeteket. Ha különböző szögben tartja a csecsemőt, a nyomás a mellbimbó különböző területére esik, és ez segít megelőzni az érzékenységet. Előnyös lehet az is, ha tudja, hogyan szoptassa a csecsemőt a különböző helyzetekben.

Szoptatás fekvő helyzetben

szoptatás fekvő helyzetben A kezdeti időszakban kényelmesnek találhatja a fekvő helyzetben történő szoptatást. Önmaga és a csecsemő megtámasztására párnákra lehet szüksége. Először segítségre is szüksége lehet, hogy pontos legyen a mellre helyezés, és megfelelően "harapjon rá" a mellre a csecsemő. Feküdjön az oldalára úgy, hogy a feje alatt párna legyen. Helyezze a csecsemőt önnel szemben az oldalára fordítva úgy, hogy a szája mellmagasságban, a feje a könyökhajlatban legyen. Támaszkodjon egy háta mögött lévő párnához, és kínálja meg úgy, hogy hüvelykujja a mell felett, a többi alatta, az emlőbimbótól kicsit távol legyen. Biztassa a csecsemőt, hogy megfelelően "harapjon rá" azzal, hogy megérinti az ajkát, addig, amíg nagyra nem tátja a száját. Akkor gyorsan irányítsa a mellét a szájába, és emelje olyan szorosan magához, hogy hatékonyan szopjon.

Miután a csecsemő megkezdi a szopást, megtámaszthatja hátát egy párnával. Talán kényelmesebb önnek, ha karját behajlítja, a párna alá csúsztatja, és a fejét megtámasztja. Néhány anya a térde közé is párnát helyez.

Amikor egyik oldalról a másikra helyezi a csecsemőt, ültesse fel és finoman ütögesse meg a hátát, hátha "büfizik", majd fektesse a mellkasára és dőljön hátra. Feküdjön a másik oldalára, és helyezze a csecsemőt a másik mellére. Ez különösen annak az anyának jó, aki császármetszéssel szült. Amíg a kórházban van, használja az ágyon lévő oldalsó rácsot, ez segít önnek a megfordulásban.

A hónalj alatti tartás

hónalj alatti tartás Az anyának hasznos megtanulni egy másik helyzetet, a hónalj alatti vagy a "tenyérben" tartást. Helyezze a csecsemőt a hónalja alá úgy, hogy a lába a karja alatt, feje pedig a kezében pihenjen. Ismételten párnákra lesz szükség, hogy a csecsemőt mellmagasságba emelje. Ha közelebb húzza magához a csecsemőt, hogy "ráharapjon" a mellre, győződjön meg arról, hogy a lábát nem nyomja-e neki a szék hátlapjának.

Ha erről van szó, úgy igazítsa felfelé a lábát, hogy a feneke nyomódjon a szék hátának. Ez a helyzet azoknak a csccsemőknek hasznos, akik nehezen "harapnak rá" a mellre. Ebben a helyzetben az anya láthatja mi történik, és ellenőrizheti a csecsemő mellre helyezését a szopás kezdésekor.


Tejleadó reflex - (let-down)

Miután a csecsemő néhány percig erőteljesen szopik, sok anya bizsergő érzést érez, és a tej erős megindulását észleli. Ezt tejleadó vagy tejkilövellési (angolul let-down) reflexnek nevezik. Ez a szoptatás időtartama alatt többször előfordul, és az anya néha azt veszi észre, hogy amikor a tejkilövellés történik, a másik melléből csepeg a tej. A csecsemő rendszerint a tejkilövellésre még gyakoribb nyeléssel válaszol. Még ha nem is érzi a bizsergést, felismerheti a tejleadást az újszülött szopásmódjáról és nyeléséről. Néha a csecsemő sírása beindítja a let-down reflexet, még mielőtt szopna.

Előfordulhat, hogy a csecsemőt meglepi az anya erőteljes tejkilövellése, és köhögéssel, prüszköléssel válaszol. Jó ötlet törülközőt vagy tiszta pelenkát a közelben tartani, hogy felitassa a cseppeket, miközben felülteti a csecsemőt, és hagyja, hogy egy kicsit lélegzethez jusson.

Néhány anya egyáltalán nem érzi a tejleadó reflexet, pedig van, ha a csecsemőjük jól szopik. Más anyáknál a bizsergő érzés nagyon erős lehet, különösen az első hetekben.

Fordította:

dr. Ádám Borbála és Mezeiné Odor Andrea 1992