Kosár
Események
jan
2
sze
09:25 Fóti csoport
Fóti csoport
jan 2 @ 09:25 – 10:25
Rákosi Dóra
jan
3
csü
10:00 Siklósi csoport @ PiheNő
Siklósi csoport @ PiheNő
jan 3 @ 10:00 – 12:00
Csoportvezető: Gudmon Erika július-augusztusban szünet
jan
4
pén
09:30 Gyömrői csoport
Gyömrői csoport
jan 4 @ 09:30 – 12:00
Csoportvezető: H. Molnár Anikó A 2018. januári csoport elmarad.
Kiadványok

FACEBOOK

Fogszuvasodás

Vannak fogorvosok, akik a kisgyermekek fogszuvasodásának okát a hosszú ideig tartó, illetve az éjszakai szoptatásban látják. A szoptató anyákban ezért felvetődhet a kérdés: A szoptatás valóban olyan jó-e, vagy káros a gyermek számára?

Szerencsére él Írországban egy LLL szoptatási tanácsadónő, akinek fogorvos a férje. Ő vizsgálatokat végzett annak kiderítésére, hogy van-e összefüggés a szoptatás és a kisgyermekek rossz fogai között. Röviden összefoglalva végül arra jutott, hogy egyáltalán nincs összefüggés a két dolog között. Ez igazi megkönnyebbülés azoknak az anyukáknak, akik gyermeküket mindaddig szoptatni kívánják, míg igényli azt.

És miként végezte kutatásait Dr. Torney, a fogorvos?
Kereken 100 gyermeket vizsgált, akiket édesanyjuk legalább két évig a gyermek igényeinek megfelelően szoptatott. Néhány gyermek még a vizsgálat idejében is szopott, mások nemrégiben saját maguk hagyták abba. Valamennyien igényelték az éjszakai mellretevést is.
A vizsgált gyermekek két csoportra oszlottak: 32 gyermeknek 2 vagy több fogán volt caries, a másik csoportnak egy vagy még annyi sem.
Dr. Torney 33 olyan tényezőt vizsgált, melyek feltételezhetően befolyással lehettek a tejfogak szuvasodásának létrejöttére vagy éppen akadályozhatták azt. Az eredmények önmagukért beszéltek. Négy tényező meghatározó összefüggést mutatott, a többi 27 tényező között egyet sem talált, amely kapcsolatban lett volna a két éves gyermekek szuvas fogaival.

Azon tényezők között, melyek nem hozhatók összefüggésbe a fogszuvasodás létrejöttével, szerepel többek közt: az anya életkora, a gyermek mindenkori helyzete a családban (pl. hányadik gyermek), a gyermek neme, szociális helyzete, az elválasztás időpontja, de ugyanígy az anya kalcium, vas, D vitamin ill. egyéb vitamin- és ásványi anyag bevitele, vagy fluoriddal dúsított ivóvíz fogyasztása a gyermek születése előtti évben. Az alábbi tényezők szintén nem játszottak szerepet: tandem szoptatás, az anya gyógyszerszedése ( kivéve az antibiotikumok!), az anya terhesség alatti közérzete, korai szülés (38. hét előtt), születési hónap, a szoptatások gyakorisága az első és második félévben, valamint a 2. és 3. életévben, a szoptatás után fogyasztott cukortartalmú italok, gyógyszerszedés a szoptatás időszaka alatt, a lakóhely fluorral dúsított ivóvize az első és második életévben, megbetegedések az első életévben, a szülők fogmosása, fluoridos fogkrémek használata, valamint az anyatej laktóztartalma.
Ezzel szemben Dr.Torney tendenciózus összefüggésre bukkant a fogszuvasodás és az azt előidéző Streptococcus mutans baktérium jelenléte az anya és a gyermek szájüregében. Ez a tendencia mégsem bizonyult teljesen meghatározónak. Ez azt jelenti, hogy a Streptococcusok jelenléte és a fogszuvasodás létrejötte között feltehetően összefüggés van, mint ahogy ezt már más vizsgálatok is alátámasztották, viszont Dr.Thorney kutatásaiból mindez nem következik egyértelműen.

Négy tényező szerepe viszont teljesen egyértelműen bebizonyosodott, melyek közül három összefügg egymással. Az első és legmeggyőzőbb ezek közül az eredendően gyenge fogzománc. Ez egy már ismert tényező, mely többek közt rávilágít arra is, hogy egyes emberek fogazata miért szuvasodik erősebben, mint másoké annak ellenére, hogy étkezési és fogmosási szokásaik ugyanazok. A többi három tényező a terhességgel függ össze:

  1. Az anya a terhesség alatt erős stresszt élt át ( pl. haláleset)
  2. Az anya kevés tejterméket fogyasztott
  3. Az anya terhesség alatt antibiotikummal kezelt betegsége

Ez a négy tényező nem csak a szoptatott gyermekeket érinti. Azok a gyermekek is ugyanilyen mértékben veszélyeztetettek, akiket mesterségesen, tápszerrel tápláltak.
Dr. Torney ekkor olyan publikációk után kezdett kutatni, melyek őskori gyermekkoponyák fogazatának állapotát tanulmányozták, illetve olyan gyermekek fogazatát, akik még mindig ősi kultúrákban élnek. Kiderült, hogy a természeti népeknél és az őskorban a tejfogak kevésbé károsodtak. Az a csekély mértékű fogszuvasodás, amit találtak, a gyengébb fogzománcnak volt köszönhető.

Felvetődik természetesen a kérdés, hogy a mi kultúránkban miért fordul elő az eredendően gyenge fogzománc gyakrabban, mint az ősi népeknél. De egy biztos: nem a szoptatás az oka.

Gonneke van Veldhuizen, okl. IBCLC szoptatási tanácsadónő
(Megjelent Borstvoeding Vandaag, LLL Hollandia 1995/5)
Fordította: Pacsuta Szilvia