Édesanyák írták

Van-e élet a szülés után?

Valamikor réges-régen, amikor Angyalföldön még dinoszauruszok cirkáltak fel s alá, őket pedig bozontos, alacsony homlokú emberszabásúak üldözték, vagyis a nyolcvanas években, ifjúkoromban nagy vita folyt arról, hogy kinek nehezebb: a fiúknak vagy a lányoknak? Persze mindig a fiúk győztek, mondván, a borotválkozásnál nincs idegölőbb elfoglaltság, és ráadásul veszélyes is, erről tanúskodott a sok kis tapasz a kamaszodó bőrökön, mint megannyi vértanú.

HírLLLevél: 

témák: 

Ne add fel!

Postánkból

Elöljáróban annyit szeretnék elmondani, hogy várandós­ságom 9 hónapja alatt egyszer sem jutott eszembe, hogy ne szoptassak majd, ha eljön az ideje. Édesanyám is szoptatott minket, félelmeim nem voltak, sokat olvastam a témáról, nem volt befelé forduló mellbim­bóm, se túl kicsi, se túl nagy melleim. Egy dologgal azonban nem számoltam: ebbe még a kisfiamnak is lesz beleszólása.

HírLLLevél: 

témák: 

Soha ne add fel! - Olvasói levél

Biztos vagyok benne, hogy Önök számos köszönőlevelet kapnak olyan szoptatós édesanyáktól, akiknek sikerült segíteniük. Én is szeretnék közéjük tartozni, sőt megköszönném, ha írásomat megjelentetnék a La Leche Liga Lapjában. Ezzel is szeretném biztatni az elkeseredett anyukákat, hogy SOHA NE ADJÁK FEL!
Íme az én történetem: Csabi alig múlt el két hónapos, amikor azt éreztem, hogy már nem elég neki a tejem. Folyton sírt - közvetlenül szopás után is -, a melleim pedig puhának és üresnek tűntek. Alighogy bekapta a cicit, párat kortyolt és máris kitolta a szájából. Olyan érzésem volt, hogy nem jön neki semmi tejci, ezért köpi ki ahelyett, hogy megdolgozna érte. Tehetetlen, elkeseredett és szomorú voltam.

HírLLLevél: 

témák: 

Hogyan tanultam meg szoptatni koraszülött babámat?

A kórházból hazatérve elkeseredett és aggódó voltam, ezért rögtön felhívtam La Leche Liga vezetőmet. A babám tíz héttel korábban született, a súlya 1049 gramm volt. Már a várandós időszakban nagyon készültem a szoptatásra és vártam a különleges közelséget, melyet a szoptatás biztosít.

HírLLLevél: 

témák: 

Szoptatni a nehézségek ellenére is

Szeretném meggyőzni az anyukákat, hogy minden nehézség ellenére is minden tekintetben megéri szoptatni gyermeküket, még ha küzdeni kell is érte. Én nagyon örülök, hogy megtettem.
Kisfiam 1998. március 25-én született, születésénél egyszem nagymamája, anyósom volt jelen.
Kisfiamat a mai napig rendszeresen - éjszaka is - szoptatom. Hat hónapos koráig kizárólag anyatejet kapott, leszámítva azt a néhány napot, amit kórházban töltöttem. A fő táplálékforrás számára ma is az anyatej, annak ellenére, hogy naponta kétszer kap kanalas ételt. Születésétől kezdve akkor és annyit szopott, amennyire szüksége volt. Csak úgy tud elaludni, ha szopik, és ez az egy módja van annak, hogy megnyugtassam. Az első időszak engem is megviselt, egy szoptatás másfél óráig tartott. Kimerült voltam, a mellem kisebesedett, nagyon fájt, végig sírtam a szoptatást. Vettem Garmastan kenőcsöt, nagyon hamar rendbe jöttem tőle, ajánlom mindenkinek. Később, ahogy nőtt a baba, a szoptatás ideje fokozatosan csökkent, végül 10-12 percre. Ma már 4-5 perc alatt "lezavarja".

HírLLLevél: 

témák: 

Ezzel a nyelvfékkel nem tudott szopni

1992 szeptemberében született meg lányunk, Lena. Már a kezdetek kezdetén nyugodt gyerek volt, aki sokat és hosszan aludt. Amikor felébredt, és megszoptattam, az etetések csak nagyon rövidek voltak, és már újból el is aludt. Nem tartott sokáig, és már alig lehetett őt felébreszteni. A mellemen csak cuclizott, hogy újból elaludjon.
Öt hét után nem hízott semmit. Beszereztem egy tejszívó pumpát, és éppen hogy csak 20 grammot sikerült a két mellemből leszívni.

HírLLLevél: 

témák: 

Aki akar, az tud szoptatni!

A Baba patika című lapban olvastam kéréseteket, hogy írjuk le szoptatási tapasztalatainkat. Örömmel teszem, remélem mások hasznára válhat.

1999 január 30.-án töltötte be Réka lányom az első évét. A mai napig naponta kétszer szopik még, és szeretném még sokáig szoptatni. Hiszem, hogy az, hogy tudjuk-e szoptatni a babánkat az elsősorban a "fejünktől" függ. Aki akar, az tud szoptatni! Még mielőtt állapotos lettem eldöntöttem, hogy szoptatni fogok, majd a terhesség folyamán ez csak erősödött bennem. Meg sem fordult a fejemben, hogy én nem tudok majd anyatejet adni az újszülöttemnek. Szerintem nagyon büszkének kell lennünk arra, hogy szoptatunk, hogy sokáig tudunk szoptatni. Elsősorban ezt kellene tudatosítani a leendő anyukákban már a fogantatás előtt is.

HírLLLevél: 

témák: 

Gyakori éjszakai szoptatás

Bár jó néhány év eltelt már fiaim kisgyermekkora óta, még mindig emlékszem azokra a végtelennek tűnő átszoptatott éjszakákra. Mára ez csupán emlék. A gyermek, akiről azt hittem, sosem fogja a szopást abbahagyni, átalussza az éjszakát. Amikor még nyakig benne voltam, néha én is úgy éreztem, hogy teljesen tanácstalan vagyok, és drasztikus lépések bevezetését fontolgattam. Amikor a kialvatlanságtól teljesen kimerült voltam, ezek a lépések nagyon vonzónak tűntek, szívem mélyén mégis tudtam, hogy ez nem jó megoldás, hiszen ezt a fiam és köztem kialakult közeli kapcsolat szenvedte volna meg. Sok kisgyermek számára a szoptatás egy olyan különleges, belső szükségletet elégít ki, amely - bár ő ezt még nem tudja kifejezni, mégis - valóságos és létező. Éjszaka, amikor minden egészen más, mint nappal, a szoptatás biztonságot és vigaszt nyújt számára.

HírLLLevél: 

témák: 

Oldalak

Feliratkozás RSS - Édesanyák írták csatornájára