Előre nem tervezett császármetszést követően a kórházban közölték velem: "Sajnos, anyuka, az ön melle nem alkalmas szoptatásra!"
Egy világ dőlt össze bennem, hiszen számomra alapvető volt, hogy szoptatni fogok, még szinte utána sem néztem semmilyen szoptatással kapcsolatos dolognak, annyira biztosra vettem, hogy érezni, tudni fogom, mit kell tennem!
Ennek ellenére 7 órás vajúdás után, császármetszést hajtottak végre, utólag kiderült, hogy kétszer volt a köldökzsinór kislányom nyakán. Nem tették a mellemre a kicsit, hanem elvitték tőlem, és én csak pár óra múlva láthattam, de nem emlékszem pontosan mi történt, mert annyira kábult voltam. A csecsemőosztályon cukros vizet és tápszert kapott cumisüvegből, nekem pedig azt mondták, hogy amíg magamat nem tudom ellátni, ne hozzam ki a kicsit.
Ez így nagyon egyszerűen hangzik. Aki már érezte azt újszülött gyermekét fogva, hogy "na, most kellene úgy ügyesen mellre tenni, ahogy láttam/olvastam/mesélték, te jó ég!", vagy aki a kisbabáját várva készül gondolatban az első szoptatásra, most lehet, hogy furcsállja a címet: eddig mintha ezzel nem találkozott volna.
A szoptatásra úgy készülhetünk fel a legjobban, ha már a várandósság alatt tájékozódunk, és minél több ismeretet felhalmozunk. Sokszor előfordul, hogy ellentétes információkat találunk ugyanarról a témáról. Összeállításunkban a leggyakoribb félreértésekre és hibákra is kitérünk. Tanácsaink segítségével elkerülhetik az első hetek buktatóit.
Egy kisbaba szüksége az anyatejre és az édesanyja képessége, hogy azt a megfelelő mennyiségben termelje a természet egyik legtökéletesebb példája a kereslet-kínálat törvényére. A tömegesen előállított mesterséges tápszerek megjelenéséig az emberi faj életbenmaradása nagyban függött az anya azon képességétől, hogy elegendő mennyiségű tejet tudjon termelni, amellyel gyermekét megfelelően tudja táplálni. A bőséges tejtermelés kialakítása és fenntartása könynyű, ha az ember megérti, hogyan lehet szabályozni a tejmennyiséget, illetve milyen dolgok boríthatják fel a baba igénye és az előállított tejmennyiség közötti egyensúlyt.
A csecsemők és a kisgyermekek táplálásának természetes, élettani módja a szoptatás, és az anyatej az a tej, amely kifejezetten az embercsecsemőnek való. A tápszerek tehéntejből vagy szójából készülnek, és csak nagyon felszínesen hasonlítanak az anyatejre, a hasonlóságra vonatkozó hirdetések félrevezetőek. A szoptatásnak minden édesanya számára könnyűnek és problémamentesnek kellene lennie. A jó kezdet biztosíthatja, hogy a szoptatás kellemes élmény legyen mind az anya, mind a baba számára.
Elvileg a nők 98 %-a képes szoptatni. A maradék 2 %-ba azok az esetek tartoznak, ahol valamilyen anatómiai rendellenesség vagy szoptatással össze nem egyeztethető betegség fordul elő. Vajon miért van mégis az, hogy nagyon sok anyukának egyáltalán vagy nem teljesen úgy sikerül az első baba szoptatása, ahogyan azt ő elképzelte?