HOZZÁTÁPLÁLÁS, ELVÁLASZTÓDÁS

Igen, elválasztás helyett célszerűbb elválasztódásról beszélni, így ugyanis hangsúlyozzuk, hogy ennek a gyerek a kezdeményezője, nem pedig a felnőttek. Elsietni biztosan nem kell, mert az anyatejben minden benne van, amire a csecsemőnek szüksége van - a szereteten és gondoskodáson kívül.

Hogyan választja el magát a kisgyerek?

Ezt a bizonyos menetrendet ideális esetben – ha édesanyja akarja és szereti is szoptatni – a gyermek határozza meg. Minden kisbaba más és más, ezért az egyéni eltérések jelentősek lehetnek. A világ nagyobbik részén természetesnek számít, hogy kétévesen még szopik egy kisgyerek. Nálunk sokan tartanak attól, hogy ez túlzott anya-gyerek kötődést eredményez. Ilyesmitől azonban nem kell tartani, hiszen a környező világ egyre jobban magára vonja a gyermek érdeklődését, s egy napon magától is eljut oda, hogy nem akar már szopni. Lehetséges, hogy ez majd csak hárméves kora után következik be, de ebben sincs semmi kivetnivaló.

Az elmúlt évtizedekben táblázatokban mutatták be az anyáknak, hogyan kell elválasztani, vagy ami még rosszabbul hangzik, leválasztani a csecsemőt. Valójában nincs szükség ilyesmire. Ha figyelsz gyermeked igényeire, fejlődésére – ezek a legfontosabb támpontok -, látni fogod, mikor, mire van szüksége.

Mivel nincsenek pontosan követhető szabályok, ezért egy konkrét példán mutatjuk be, hogyan is választja el magát egy kisgyermek.

  1. Hat hónapos kora körül a mamája néha megkínálja szopás után, a déli órákban néhány kanál főzelékkel. Ha nem kéri a pici, nem erőlteti, esetleg kihagy egy-két hetet. A szopás kialakult rendje változatlan marad.
  2. Hét-nyolc hónapos kora körül a kisbaba egyre szívesebben fogadja azt a pár kanál főzeléket, amit a déli szopás után kap. Lassan eljut oda, hogy megeszik belőle egy teáscsészényit. A délutáni, ébredés utáni szopásnál már nem olyan éhes, rövidebben szopik, inkább a szomját csillapítja. A többi szopás változatlanul megmarad. (Pl.: hajnali 5-6 között, majd visszaalszik, reggel, illetve délelőtt, délben, este, ha kéri még, este 11 körül.)
  3. A 11 hónapos baba egyszer csak falni kezdi a főzeléket a délelőtti szopás után. Már csak egyszer alszik nappal, alvás előtt még szopik egy kicsit, de alvás után már nem igényli. Legközelebb késő délután kér szopni, s amikor a család leül vacsorázni, mutogatni kezd az ételekre, sőt hangosan követel egy-egy falatot. Attól kezdve ő is kap vacsorát a többiekkel, eleinte ugyanazt a főzeléket, amit délben. Lefekvés előtt továbbra is szopik, bár érezhetően kevesebbet, mert nem olyan éhes. Ha nagyon megszomjazik a vacsorától, éjszaka felébred, és szopni kér.
  4. Még alig múlik egy éves, amikor minden családi étkezésen részt vesz, és mindent szeretne megkóstolni, amit a nagyok esznek. Hatalmas étvágya van, de a szopásról még nem akar lemondani. Reggel, ebéd előtt, alvás után, vacsora előtt és lefekvéskor még kéri a szopást, más innivalót nem fogad el szívesen, csak pár korty vizet iszik, ha nagyon meleg van. Amikor először lázas beteg lesz és bágyadtan ücsörög vagy fekszik egész nap, nem fogad el semmilyen ennivalót. Egész nap csak szopik, 6-7 alkalommal, még éjszaka is megkívánja. Mikor meggyógyul, megint a régi az étvágya. A szopásnak köszönhetően nem veszít a súlyából betegsége alatt.
  5. Tizennégy és fél hónaposan kezd el járni, kibújt már három őrlőfoga is. Imád enni és szaladgálni. Csak reggel, a délutáni alvás előtt és este, lefekvéskor szopik, mert egyébként már nincs türelme kivárni, míg a tej folyni kezd a szájába. Kapkodja a fejét jobbra-balra, figyeli, mi történik körülötte. Már csak csendes szobában, egyedül lehet szoptatni, ezért is csökkent háromra szopásainak száma.
  6. Az esti szopás után kb. 19 hónapos korától kezdve már nem alszik el, s szívesen veszi, ha lefekvés előtt nézegetik vele a macis mesekönyvet, amelyben aludni tér a mackó. Már nem mindig kér szopni reggel, van úgy, hogy az esti szopi marad el, van úgy, hogy a déli.
    22 hónapos, amikor szinte észrevétlenül elmaradozik a szopás. Legtovább a reggeli összebújáshoz kapcsolódó békés cumizgatás marad. Amikor a mama elutazik két napra, és csak a papa mellett ébred, nem is hiányolja az anyamellet. Szopás helyett hancúroznak egyet.

Elválasztási tápszerek helyett anyatejet!

Azokat a tápszereket nevezik így, amelyek összetétele a nagyobbacska csecsemő igényeihez igazodik. A speciális gyógytápszerek kivételével valamennyi tehéntejből készül, ám az összetevők arányát némiképpen az embergyerek igényeihez közelítik, sok esetben vitaminokkal, fontos ásványi anyagokkal, vassal dúsítják. Ha megfelelő ideig, tehát körülbelül hat hónapos koráig kizárólag anyatejjel tápláltad csecsemődet, és okvetlenül el akarod választani, fokozatosan áttérhetsz valamelyik készítményre, mely valószínűleg ideálisabb táplálékforrás, mint a tiszta tehéntej. Allergiát azonban éppen úgy kiválthat, ha a baba hajlamos rá, vagy életének első heteiben már kapott – akár egyetlen alkalommal is – tehéntejfehérje alapú adaptált tápszert. Ráadásul tetemes többletköltséget is jelent, ezért idejében gondold végig, miért is akarsz valójában tápszerre áttérni, ha eddig jól „működött“ a szoptatás. Sokan azt hiszik, hogy féléves kor után már nem elég az anyatej a csecsemőnek. Ez részben így van, hiszen ettől kezdve már kiegészítő táplálékot is adhatunk a szoptatások után. Magával az anyatejjel azonban továbbra sincs probléma, változatlanul a legideálisabb – bármelyik elválasztási tápszernél vagy tejféleségnél jobb – „állati“ fehérjeforrás és ital a kisbaba számára, amelyből továbbra is elegendő termelődik, ha a kiegészítő táplálékokkal szopás után kínáljuk a csecsemőt. Az anyatej változó összetétele fél éves kor után is, sőt, még a második életévben is igazodik a gyermek igényeihez, tökéletesen steril és friss, meleg, továbbra is tartalmaz élő immunanyagokat, amelyek segítenek a betegségek elleni védekezésben. Ezt egyetlen elválasztási tápszerről sem mondhatjuk el.

Mit mikor?

Egyszerre csak egy új ételféleséget vezess be, és az újabb alapanyaggal várj négy-öt napot. Ha van a családban allergiás beteg, feltétlenül ügyelj a fokozatosságra, és a leggyakoribb allergéneket (tehéntej, tojás, apró magvas gyümölcsök) csak egyéves kor után vezesd be a kicsi étrendjébe. A hozzátáplálást zöldséggel, gyümölccsel vagy gabonával (nem tejpéppel, hiszen az tartalmaz tehéntejet!) is kezdheted. Nyersanyagkímélő eljárásokkal főzz, például jó megoldás, ha héjában, sütőben sütöd, vagy gőzben párolod a zöldséget, majd egy kevés lefejt tejjel összekeverve kínálod a babának. Semmilyen étel elfogyasztását sem szabad erőltetni, mert így "születnek" a rossz evők!

Szopás közben nem tud harapni

A lassanként kibújó fogak szintén nem akadályai szoptatásnak. Szopás közben nem tud harapni a gyerek, csak amikor megkezdi, illetve akkor, ha a szopás vége felé már csak játszik a mellbimbóval. Néhány határozott nemmel erről is leszoktathatod. A fogak áttörése előtt előfordulhat, hogy annyira fáj a baba ínye, hogy szopási sztrájkba kezd. Ha erre gyanakszol, fejd le a tejet, és kínáld neki kispohárból. Újra és újra próbáld mellre tenni, de ne erőszakosan. Egy hétig vagy tovább is eltarthat, mire újra szopni szeretne.

Csak hat hónapos kor után!

A tejpépes dobozok (és bébiételek, -italok, -tápszerek) felirata sajnos megtévesztő. Sokat már kettő, illetve négy hónapos kortól ajánlanak a gyártók, pedig abban az életkorban még nincs szüksége a csecsemőnek ilyesfajta ételekre, sőt, kifejezetten árthatnak neki, mivel az anyatejtől fejlődik a legjobban. Ha túl korán vezeted be étrendjébe a másfajta ételeket, italokat, akkor csökkeni fog a tejtermelődés. Szoptatott gyerekek számára a papiporok közül a tejmentes gabonapépek a legjobbak, ezeket lefejt anyatejjel vagy friss gyümölccsel is el lehet készíteni. A tejpépet sokan azért is adják, hogy a kisbaba átaludja az éjszakát. A gyakori ébredés oka azonban ritkán az éhség, gyakrabban a fogzás vagy fejlődésbeli ugrások, betegség.

Az önálló evés tudománya

Amikor a kizárólagos szoptatásról hat hónapos kor után áttértek a vegyes táplálásra, kisbabád már elég ügyes ahhoz, hogy a kezében tartson, megfogjon valamit, majd a szájához emelje. Éppen ezért a kiskanállal adott ételek mellett adj a kezébe rendszeresen „rágcsálnivalókat“. Igen változó, hogy az első fogacskák mikor bújnak ki, de kenyérhéjakkal, banándarabokkal, főtt zöldségekkel akkor is kísérletezhetsz, ha még egyáltalán nincs foga. Ültesd a csecsemőt a nagy étkezőasztalhoz, amikor a család eszik. Ha a kicsi látja a többieket evés közben, hamarosan utánozni akarja a nagyokat, és hamarabb megtanul önállóan enni, kanalazni, mintha külön, ölbe ültetve etetnéd. Ha a szoptatás féléves kor után is meghatározó marad, tehát ha a kiegészítő ételeket szopás után kapja a csecsemő, akkor nem fog hiányozni neki a testközelség, érdeklődéssel és lelkesedéssel fogadja majd az új evési módszert. Az önálló evéshez az is hozzátartozik, hogy a gyerekre bízod, mennyit eszik, és nem erőlteted az általad elképzelt mennyiségek elfogyasztását. Vagyis az igény szerinti szoptatást igény szerinti etetés, evés követi. Az itatáshoz célszerű poharat használni cumisüveg helyett, s csak akkor tedd eléje, amikor valóban inni akar, így többnyire elkerülhető, hogy az egész a földön kössön ki. Mivel a gyermekek fejlődési üteme igen nagy egyéni különbségeket mutat, más-más életkorban alakul ki az önálló evés-ivás képessége. Erőltetni semmit sem kell, várd ki türelemmel az önállósodás lépéseit. Előbb-utóbb ő is a nagyok közé szeretne tartozni.